Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - IV. A polgári provizórium 1865-1866

szólóénekesnői Uffer Eltzes Heinrich Etelka voltak. Azóta sem hallották Székesfehérváron Rossini híres oratóriumát. * A hatvanas évek lángoló hazafiságának legszebb emléke városunkban a Vörösmarty szobor, amelyet 1866. május 6-án avattak föl nagy ünnepélyességgel. Ez a szobor egész kis kultúrhistóriát tár elénk történetében, amelynek lelkesítő hatásaiból sokat tudna tanulni a mai generáció. A szobor nem egyszerre született meg, szervezése több évig tartott. 1866. január 30-án Szőgyény Marich László, teljhatalmú királyi biztos lényegesen átalakította Székesfehérvár tisztikarát: Nóvák Károly főbírót, Malesevits János és Schnell Ignác tanácsosokat, Takács Benő főügyészt, dr Szendefí József főorvost, Füstér János főjegyzőt, Ullmann Miklós hadnagyot megfosztotta állásuktól, és helyettük főbírónak Zsömböry Edét, tanácsosoknak Zuber Kálmánt és Erdős Józsefet, főügyésznek Tóth Antak, főjegyzőnek Daniss Rudolfot, főorvosnak dr. Fanta Adolfot, hadnagynak Izmai Alajost nevezte ki.

6 *1 O /T Az 1866. év történetéhez dicsőség és csapás fűződik: a di•JL O\J\J csőség a Vörösmarty szobor leleplezése, a csapás a fagy és a kolera volt. Mindegyik olyan nagy eseménye Székesfehérvárnak, hogy részletesen kell velük foglalkoznunk. 1860. június 15-én előkelő társaság jött falaink közé. A magyar közélet szereplő jelesei voltak ennek a társaságnak tagjai, akik egy szép és hazafias eszme megvalósítása után tértek vissza az ország szívébe. Niklán és Balatonfüreden jártak; ott Berzsenyinek, emitt pedig Kisfaludy Sándornak szobrát leplezte le az akkoriban ébredező magyar szellem. Csengery Antal, Csengery Imre, Deák Ferenc, gróf Dessewffy Emil, báró Eötvös József, Kazinczy Gábor, báró Kemény Zsigmond, Klauzál Gábor, Tóth Lőrinc, Ürményi József, Zsedényi Ede, gróf Zichy Jenő valának ebben a társaságban, amelyet útja alatt mindenütt hazafias lelkesedés és a Szózat hangjai köszöntöttek. Az ünnepi lakomán, melyet városunk rendezett a küldöttség tiszteletére, gróf Zichy Jenő lelkes szavakban vetette föl az eszmét, hogy Székesfehérvárott szobrot emeljenek Vörösmartynak. Zúgó éljenzés, a lelke-