Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - III. A katonai provizórium 1861-1865

által a himlőjárvány terjedését előmozdítván, még arra is vetemedett, hogy a himlőben 84 gyermeknek áldozatul lett halálának okát egy orvosi lapban a városi hatóság hanyag eljárásának nyilvánította, meghagyja a helytartótanács, miszerint a városi tanács Schaller János orvost fentebbi rendellenes és következéseiben káros eljárástól határozottan tiltsa el, azon hozzáadással, hogy ezen tilalom áthágása miatt a törvény egész szigorával sújtatni fog. Ami pedig a város hatósága ellen elkövetett rágalmat illeti, a tanács erre nézve saját hatáskörében intézkedjék.

11 A város lojalitására jellemző, hogy a tanács 1863-ban felirattal fordult a császárhoz, és köszönetet mondott neki „az ország szellemi és anyagi érdekeinek emelése végett újabb időkben kibocsátott legfelsőbb intézkedései miatt."

12 De ennyi lojalitás dacára is föl merte emelni tiltakozó szavát a hatóság, midőn az adók behajtása körül ismét egzekúcióval fenyegették a lakosokat. A tanács először kért, majd a talpára állott, midőn azt kívánta a budai kerületi pénzügyigazgatóság, hogy az egzekúció helyett a városi tisztviselők hajtsák be az adót, ha a katonaság díjait a város meg akarná takarítani. A tanács ekkor, július 20-án így határozott:

13 „Miután e városnál a harmadik rátára is nagy összeg van már lefizetve, törvényesnek el nem ismerheti a katonai egzekúciónak idő előtti alkalmazását, egyszersmind óvást tesz az egzekúciók költségei ellen; arra nézve pedig, hogy ahol a katonai egzekúció foganat nélkül marad, kijelenti, hogy a további végrehajtás teljesítését a tanács el nem vállalja." A rögtönítélő bíróság ez évben is működött; november 25-én engedélyezte egy esztendei érvényességgel a helytartótanács.

14 A megfelelő kihirdetés után Nóvák Kálmán főbíró lett az elnök, Tolnai János, Malesevics János, Akter Mihály és Nicky János az ítélő bíró, Takács Benő az ügyész, Lauschmann József pedig a jegyző.

15 A statáriumnak azonban semmi dolga sem volt; a városi hatóság különben is csak azért kérte ezt a kivételes intézkedést, „mivel Fejér és több szomszédos megyében a rögtönítélő bíróságok felállítva lévén, a környéken üldözött gonosztevők ide ne menekülhessenek." -1 Q /" A Az önsúllyal reánk nehezedő elnyomatás 1864-ben volt legO WT! erősebb, de az actio reactionem elv alapján a nemzeti erő titkos felbuzdulása is ekkor érte el a legmagasabb fokot. A hatalom a társadalmi élet minden jelenségére felügyelt, szigorúsága minden magyar érzést elnyomni iparkodott.