Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

- ez okból a tanács 22 360 Ft értékű államkölcsön-kötvényt zálogosított el pesti bankoknál. 6 * Ismerjük a történelemből az 1861. év magyar országgyűlésének ese­ményeit. Ezek Deák Ferenc nevéhez fűződnek, s két felirat után a felosz­latást eredményezték. Az ország megyéi, a városok tiltakoztak ez ellen, s természetes, hogy Székesfehérvár is fölemelte szavát. Meg is kapta ezért a büntetést; nyakára küldöttek a királyi biztost és a katonaságot, a törvény­hatósági bizottságot pedig szélnek eresztették. A királyi biztos Szekré­nyessy Endreiéit. A biztos fő törvényszéki tanácsos volt. A személyi vál­tozást szeptember 15-én tudatta a helytartótanács városunkkal. Benne volt a levélben az is, hogy „miután Székesfehérvár város bizottmánya minden törvényes függést és engedelmességet megtagadva, az országos kormányszék rendeleteit nem teljesítette, s miután az országgyűlés is­mert óvását is magáévá tette, O Felsége parancsából a bizottmány fel­oszlattatik, s minden további tárgyalás vagy vitatás megtiltatik." A ta­nács, melyhez a levél szólt, egyszerűen félretette a hivatalos iratot, mert a később tartandó közgyűlés elé akarta vinni. Szeptember 21-én Szekrényessy Endre kereste meg Pestről a taná­csot, hogy 23-ra a közgyűlés egybehívásáról gondoskodjék. Azonban - a jegyzőkönyv szerint - „e város közönsége bármily törvénytelenség esz­közlésére hazafiasságának és alkotmányos esküjénél fogva is segédkezet nem nyújthatván, a képviselők a nevezett időre össze nem hívattak." Szekrényessy Endre fenyegetéssel követelte a tanácstól, hogy 24-én dél­előtt 10 órára a közgyűlés együtt legyen, a bizottsági tagok pedig aláírá­sukkal igazolják, hogy a meghívót átvették. A jegyzőkönyv szerint „a kitűzött időben egyetlen képviselő sem jelent meg a tanácsteremben, ez­által akarván óvását kimutatni az iránt, hogy a királyi biztos itteni műkö­dését a törvényekkel összeütközőnek tartja." Szekrényessy Endre csalód­ván számításában, a tanácsülést kereste föl, ott adta át a kinevező levelet, egyúttal minden további tárgyalást betiltott. Ami ezután következett, örök dicsősége lesz Székesfehérvárnak, mert az bátor hazafias helytállás­ról tanúskodik. Olyan beszéd hangzott el, amelyben egész nagyságával nyilatkozik meg Zsömböry Ede kiváló egyénisége, s olyan jelenettel zá­rult, mely csakis a lélek őszinteségéből származhatott. Zsömböry Ede be­szédét teljes szöveggel ideiktatom, tanuljon belőle a mai és a későbbi ge­neráció magyar érzést, magyar gondolkodást:

Next

/
Thumbnails
Contents