Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

II. AZ ALKOTMÁNYOS VÁROSI KÖZÉLET HELYREÁLLÍTÁSA 1860-1861 A hazafias érzés felbuzdulását bizonyítja azon körülmény, hogy 1860ban megalakult a Székesfehérvári Magyar Színügyet Pártoló Társulat, Zsömböry Ede elnöklésével. Célja - miként az alapszabályokban olvashatjuk - az volt, „hogy míg Székesfehérvárott a város nagyságának s a lakosság műveltségi fokának megfelelő állandó színház építtetik, a színi előadások jelen helyiségét a Kaszárnya utcában fekvő Győri József-féle házban, az első emeleti utcai lakással együtt, bérbevétel által, aláírás útján kötelezett évi segélyösszegekből beszivárgott pénzen biztosítsa, a táncvigalmi helyül is szolgáló termet - s azt az egészségre s ízlésre való tekintettel - kényelmesebbé és célszerűbbé tegye, a színterem díj nélküli átengedése által a magyar színügyet elősegélje, a lakbér s egyéb lengő költségek kifizetése után fennmaradó pénzösszegből s a táncvigalmi és műkedvelői előadások tiszta jövedelméből színházi könyvtár, ruhatár és díszletek beszerzésére közreműködjék, s végre egy bizonyos, a körülmények szerint meghatározandó készpénzmennyiségnek évenkénti felvételével a majdan építendő magyar állandó színház tőkéjének alapját kezdeményezze." A nemes gondolat a helyi társadalom köréből indult ki, de maga a tanács is melléje állott azon jelentésben, mellyel az alapszabályokat a megyefőnökséghez átküldötte. Ezt mondja többek között: „Azon szíves készség és gondolkodás, miszerint az összeállt egyesület e városi lakosság kényelmére folytonosan jó magyar színésztársaságot szerezni kíván, e tanács által pártolandónak találtatik."

1 Hazafias érzést tanúsít a város, amidőn 100 forinttal járult az akadémiai palota építéséhez, mégpedig Zsömböry Ede indítványa folytán.

2 Zsömbörynek a kulturális és a társadalmi életben is érezték a tevékenységét. 1860. október 20-án adta ki a császár azt a pátenst, amely októberi diploma néven ismeretes. Ez olyan alkotmányosdi, amely a magyar országgyűlés kiküldöttjeit a birodalmi tanácsba hívta meg. Az októberi diploma az 1848-ik év törvényeiből négyet ismert el, míg a többi átvizsgálását követelte, mondván, hogy a magyar országgyűlés olyan ügyeket