Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája
- Ugyancsak megengedte az uralkodó a fehérvári polgároknak, hogy Csór, Kúti, Gyón, Isztimér falvakban földeket műveljenek. 1541 - május, űrnapján. Ferdinánd király megerősítette Székesfehérvár „feledésbe merült kiváltságait." - szeptember elején. A törökök egy esetleges béke fejében Székesfehérvár átadását követelték Ferdinándtól. - június. A Szent Miklós egyház egyik kanonokja (külvárosban lévő templom) a lutheri reformáció eszméit hirdette. Pünkösdkor a misét magyarul énekelte. IV. A török Székesfehérvár 1543-1688 (Isztolni Belgrád) 1543 - tavasz. Fráter György Isztambulból azt az értesülést szerezte, hogy a szultán Pécs, Esztergom és Székesfehérvár elfoglalására nagy haddal megindult. - június 3. A bécsi haditanács Székesfehérvár védelmét elrendelte. A munkákhoz 60 lovat és 30 szekeret rendelt. - A török sereg közeledésének hírére a külvárosok lakói nem menekültek be a várba, sőt házaikat sem engedték a fehérvári őrségnek felégetni. - A polgárság azonban a várból a török veszedelem elől elmenekült. Ráckevére távoztak. - A fehérváriak tudatában voltak annak, hogy a városban kevés az erő a török elleni védekezésre („vezető ember nélkül vannak a fehérváriak"). A király egy olasz katonát akart küldeni, a fehérváriak Horváth Ferenc szarvaskői kapitánnyal beszéltek, de egyik sem vállalta a veszedelemmel járó tisztséget. - Varkocs György Nádasdy Tamás főkapitánytól segítséget kért Fehérvár megvédelmezésére: „...keljünk fel valamennyien, és Isten segítségével élve vagy halva álljunk bosszút". - Battyány Ferenc írta Fehérvár veszedelméről: „ha elvész, ... pusztulása mindannyiunkat, különösen akik a szomszédságban vagyunk, könynyekre fakaszt". - augusztus 21. A szultán megérkezett Székesfehérvár ostromára. (Előzőleg Esztergomot, Tatát, Csákvárt, Mórt, Csókakővárt elfoglalta a török). - augusztus 28. Fehérvár ostromát a török megkezdte. - augusztus 29. A külváros egyik bástyáját elfoglalta a török. - augusztus 31. Virradóra a várból szökött katona jelent meg a töröknél, és jelentette, hogy Székesfehérvárban 5 ezer német, magyar katona van. - szeptember 1. A török a mocsárban utakat készített. A falakat aláaknázták. A roham előkészületei voltak ezek. - Hosrev pasa hadosztálya benyomult a külvárosba: a templomokban és a magánházakban kézitusa zajlott le. Itt 4 ezer keresztényt (katona és polgári lakost) gyilkoltak le a törökök. A másik két külváros lakói ekkor a mocsárba menekültek. - szeptember 2. A török bevette a Budai külvárost. - Varkocs György az előváros védelme során elesett, a harcokban a
