Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

megírásával eddig még senki sem foglalkozott. Az összes irat - kivéve a végrehajtási jegyzőkönyvet - a törvényszék irattárában található; ezt a hatalmas aktacsomót használtam föl az események megírásához, mert ritkaságánál fogva is megérdemli érdeklődésünket. Ezt a statáriumot - vagy mint az előző évtizedekben nevezték: „talpon álló törvényszéket" - tulajdonképpen 1856-ban rendelték el, mégpedig a következő végzés alapján: „Hirdetmény A magyarországi magas császári és királyi fő-kormány folyó évi november 23-kán 20152 G./6984 Pr. sz. a. kelt kibocsátványával az ezen császári és királyi megyehatóság által 1854. évi december 27-kén 1446/

ein. sz. a. közzétett rögtönítélő bíróság működését e megye területén minden rablási, rablógyilkolási és gyújtogatási bűntényekre nézve továbbra is elrendelni méltóztatott. A rögtönítélő bírósági eljárás további fennállása tehát azon hozzáadással juttatik ezennel közhírré, miszerint mindazok, kik rablás, rablással egybekötött gyilkosság, vagy gyújtogatási bűntényt követnek el, elfogattatásuk esetében a Székesfehérvárott fennálló polgári rögtönítélő bíróság elé állíttatnak és halállal fenyítendnek. Mind a községeknek, mind pedig egyeseknek, kik a közbátorsági hatóságoknak a rablók elfogatását lehetővé teszik, következő jutalmak határoztatnak meg: 1. Egy közönséges rabló feljelentéséért 100 pfrt. 2. Egy különösen veszélyes, vagy olyan rablónak feljelentéséért, ki több cimborákkal követett rablási bűntényekkel vádoltatik, 300 pfrt. 3. Egy rablócsapat vezéréért 500 pfrt. 4. Egy egész csapat, vagy ennek legalább 10 tagjáért 1000 pfrt. Ezen jutalmak akkor érdemeltetnek ki, ha a feljelentést eredmény követi, azaz, ha a feljelentett rabló felfedezése és elfogatása eszközöltetik. A jutalomdíj mindjárt a bebizonyult siker után felvehető. Végül a feljelentőnek nevére nézve a legnagyobb titokbatartás biztosíttatik. Székesfehérvárott december 1-én 1856. Tóth József cs. kir. helytartósági tanácsos és Fehér megye főnöke." Az akasztást kimondó statárium tagjai Weitenhiller/dzse/elnökletével Suhajda János, Vajdicsek József, Fábry László, Lantsik Máté, és mint