Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

Bialán mint gépész, Boroszlóban mint Kaiser János szabómester szerepelt, végre szerencsésen eljuttott Hamburgba, innen 1850. június 10-én Londonba. Itt egy vak orvos, John Bird tanította meg őt az angol nyelvre; kenyerét azok a leve­lek adták, amelyeket Császár Ferenc fölszólítására a Pesti Naplónak írt az angol nép társadalmi és közéleti viszonyairól. Sok türelem, sőt nélkülözés árán tudott Rónay Jácint az új hazában független állást teremteni, amelynek minden idejét a magyar irodalom és tudomány mű­velésére fordította. Közben a nagy szellem utat talált az angol társadalom előkelő köreibe, ahol Lady Grey, Talfourd, Macready, majd a francia menekültek között Lamartine és Ledru-Rollin méltatták Rónayt benső barátságukra. A menekültek gyászünneppel ülték meg Arad Golgothájának első évfordulóját, amelyen Rónay magyar, latin és angol nyelvű beszédet mondott. Latin tudását Wiseman bíboros avval akarta honorálni, hogy Rónaynak papi állást ajánlott fel egyházmegyéjé­ben, azonban Rónay Jácint Magyarországból nem tudta az ehhez szükséges ira­tokat beszerezni. Rónay angol földön tizennégy évig tanításból élt. Tanított latin és görög nyelvet, mennyiségtant, sőt a magyar nemzettel rokonszenvező Sutherland her­cegnőnek magyar nyelv és irodalomból adott órákat. Tanítványai közé tartozott Kossuth Lajos két fia is, akiknek egyetemi tanulmányaik bevégzése után latin nyelvet oktatott. Ezért a fáradozásáért kapta azután Kossuth Lajostól az arany­tollat, amelynek felírása a következő: „Kossuth Rónaynak emlékül 1861. " Az angol társadalom előkelő köreiből - londoni tartózkodása alatt - 49 tanít­ványa volt, a magyar emigráció által szervezett hadi iskolában pedig 27 honvéd­tisztnek tanított saját kézirataiból sánctant és várerődítést. Fenntartotta összeköttetését Rónay a magyar emigráció londoni tagjaival, akik körében szellemi centrumot alkotott. Széchenyi István híres Blickjét ő ren­dezte sajtó alá, és ő intézkedett, hogy több ezer példányban jelenjék meg. Kmetty Györgynek, a vitéz tábornoknak, Bocky Károlynak, a londoni magyar festőnek benső barátja volt. A magyar bencés rend - amelynek tagja volt - szerette volna őt az ébredő magyar hazában látni, hogy tudásával, európai műveltségével a nemzetnek te­gyen szolgálatot. Rónay a hazahívó levélre úgy válaszolt, hogy kegyelemért nem folyamodik, de ha a kiegyezés a király és a nemzet között létrejön, akkor visszatér hazájába. Rónay Jácint életrajzát Acsay Ferenc írta meg. Ebből is tudjuk, hogy Rónay Eötvös/ózse/közbenjárására az Akadémia jegyzője lett, majd a pén választói ke­rület országgyűlési képviselői mandátummal tisztelte meg. 1871-ben a Kultusz­minisztériumban osztálytanácsos, de pár hónap múlva már Rudolf trónörökös nevelője volt. Rónay Jácint 1872. július l-jén pozsonyi nagyprépost lett. A trónörökös ta­nulmányainak bevégzésével (1875-től 1883-ig) Mária Valéria királyihercegnő^ne­velési feladata várt reá.

Next

/
Thumbnails
Contents