Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

GOLDZIHER IGNÁC Székesfehérvárott született 1850. június 22-én. Tizenöt éves koráig szülővárosában élt. Itt volt a főgimnázium növendéke, majd Budapesten fejezte be a felsőbb osztályokat. Diák korában Vámbérytői tanult perzsa és török irodalmat. Mint egyetemi hallgatót báró Eötvös József kultuszminiszter állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra küldte. Goldziher Berlinben és Lipcsében sémi nyelvvel és orientalista tudományokkal foglalkozott. Lipcsében szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet, majd Leidenben és Bécsben gyűjtötte a könyvtárak keleti anyagát, amely ezután forrása lett nagyarányú irodalmi munkásságának. 1873-ban midőn már a budapesti egyetem katedráján működött - az állam Smyrnába, Palesztinába és Egyiptomba küldötte, ahol további anyagot gyűjtött. Irodalmi munkásságáért az MTA már 1876-ban (tehát 26 éves korában) levelező tagjává választotta, 1892-ben pedig rendes tagjai közé iktatta. A külföldi tudóstársaságok egymás után tüntették ki tiszteletbeli tagsággal. Egész könyvtárt kitesz, amit a keleti népek műveltségéről, társadalmáról, nyelvi és vallási sajátosságairól, földrajzi és természettani jelenségeiről magyar, német és francia nyelven írt. GREIZINGER IVÁN 1862. május 30-án született Székesfehérváron. Tanulmányai végeztével orvosi pályára indult. Az ötévi tanulás után kispap lett, de négy év múltán az orvostudományt folytatta. Meg is szerezte az oklevelet. Greizinger a zene és a dalköltés terén nevet hagyott maga után: elsőrangú hegedűs volt, de megtanult minden hangszert. Saját szorgalmából emelkedett a zeneköltés magas fokára. Alapos tudással, a lángész bensőségével vonzódott a zenéhez, amely tiszta és ártatlan gyönyör forrása, itala édes, salakja nincs, unalmat és mámort nem szül. Ideális gondolkodásához nem kapcsolódott anyagi függetlenség. Ha nem kell a nyomorral küzdenie, a magyar művészet legelsői közé emelkedhetett volna. Talán szegénysége miatt hiányzott belőle a könnyed, megnyerő modor? Életének tanulsága: a tehetség, az őserő legyőzi az akadályt, de a lángész szárnyait megbénítja az anyagi küzdelem. Nyomtatásban megjelent művei meghaladják a százat. írt két nagymisét, néhány gyönyörű Tantum ergót, amelyek közül egy igazán mélységes gondolatok árjával hatja meg mindenkor a székesfehérvári hívők ájtatos lelkületét. írt számos egyházi éneket is, több vonósnégyest, harmincnál több műdalt, Ivanovics és Ivon név alatt számos kedvelt táncdarabot. A Körösi lány egyszerű motívumát száz variációban dolgozta föl, melyek igazán művészi alkotások. Igen becses még 165 hegedű átirata, 103 koncert átirata, amelyek egy és két hegedűn valóban nagy tudást kívánnak az előadótól, az oktatásban pedig a technikai készültség fejlesztésének hatalmas eszközei. Valamennyi darabja feltűnően gazdag invencióban,