Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - IX. A modern város kialakításának évei 1908-1913
nagyságát." Magyarországon átlag 80 ezer embert dönt sírba évenként a tuberkulózis, amelynek Székesfehérváron is átlag 150 halottja van, de a továbbfertőzés veszedelme mindenkit fenyeget. A társadalom a védekezés szolgálatába állott, mert Székesfehérvár és Fejér vármegye is átérezték a Parainesis írójának szavait: „Egy emberélet megmentése sokkal fontosabb, hogysem érette minden lehetőt elkövetni ne kellene." A hírlap írást ebben az évtizedben a Székesfehérvár és Vidéke, a Székesfehérvári Hírlap és a Fejérmegyei Napló szolgálták; az első kormánypárti, a második függetlenségi, a harmadik néppárti programmal. 1901ben amerikai ízű élelmesség hozta létre a kétfilléres Székesfehérvári Friss Újságot, amelyhez hasonlóan, de más programmal alakult később az Újlap, szintén mindennapos megjelenéssel. Efemer volt 1901-ben a Székesfehérvár, amelyet Fényes László írt, de ez a lap megszűnt. Megemlítjük az 1910. évi népszámlálás székesfehérvári eredményét, amely a hivatalos statisztika szerint a következő: A népességet tekintve Székesfehérvár az ország városai között a huszonkettedik helyen áll. Lakóinak száma 36 625, a 10 év alatti szaporodás 4458, ami 13,9%-nak felel meg. A város részei: Belváros 3258, Víziváros 7276, Palotaváros 6352, Tóváros 5544, Felsőváros (I. kerület 2627, II. kerület 3963) összesen: 29 020, továbbá a külterületek: Almássy-telep 376, Homoksor 406, Gyár utca 116, Demkóhegy 140, Baross utca 173, Fűtőház utca 166, Szép-dűlő 100, Külsőberényi út 146, Külsőbudai út 165, Seregélyesi-dűlő 514, Maroshegy 693, Öreghegy 1194, Ráctemető-dűlő 147, Jancsárkúti-dűlő 284, Szárazrét 355, egyéb külterület 872, összesen 5808. Székesfehérvár polgári népessége tehát 34 428 fő; ehhez járulnak a katonák: 1797 fővel (mégpedig 1501 közös, 593 honvéd és 103 csendőr), akik közül 1347 beszél magyarul és 1665 az írni és olvasni tudó egyén. A férfiak száma nagyobb a nőknél, mégpedig 137-tel. A 6-11 éves mindennapi iskolakötelesek száma 4542, a 12-14 éves ismétlő iskolaköteleseké 2417, összesen 6959 fő. Anyanyelv: 35 354 magyar (95,5%); 538 német (1,6%); 81 tót, 17 oláh, 3 rutén, 229 horvát, 222 szerb és 171 egyéb (cigányok, csehek, olaszok és lengyelek). Magyarul tud 36 047 (98%). Vallás: 29 407 római katolikus (80,3%); 53 görögkatolikus; 3121 református (8,5%); 660 evangélikus, 351 görögkeleti, 7 unitárius, 2 egyéb, 3024 izraelita (8,3%). írni-olvasni tud 28 642, tehát az analfabéták száma a 6 éven aluliak leszámításával 3118, ami a lakosság 9,8%-ának felel meg.