Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - IX. A modern város kialakításának évei 1908-1913

ket és azok szereplőit a helyszínen rögzíti, hogy a márványlapnak pár soros vévése arra a múltra vessen világot, amely múlt a megjelölt helyhez fűződik. Az első irány eddig is nagyszabású volt, és a társadalom fölkaroló pártolásával még nagyobb lesz a jövőben, mert a székesfehérváriak egymás után adják át családi emlékeiket: régi tárgyaikat a múzeumnak. A céhek történeténél, a bazilikát feltáró ásatásoknál sok olyan tárgyat említettünk, amelyeket múzeumunk őriz gyűjteményében. A székesfehérvári eredésű ereklyékről egyébként nagyon alapos tájékozódást nyújt az a füzet, amely nélkülözhetetlen katalógus. A második irány népszerű felolvasásokkal érvényesíté üdvös hatását, és a felolvasók között gróf Széchenyi Viktor, Prohászka Ottokár mellett ott találjuk Székesfehérvár minden lelkes szakemberét. A harmadik irány még csak a tervezés, de kívánatos, hogy megvalósuljon: Székesfehérvár mai térképén a mai házak közé berajzolni akarja fényes múltunk elpusztult, nagy épületeit, fölveszi a még konstatálható vagy már ismert méreteket, és pár soros történelmi tájékoztatással a házak falain alkalmazza. Ezek a márványlapok, a letűnt dicsőségnek beszédes hirdetői, megismertetik majd városunk lakóival és az idegennel egyaránt, hogy porrá lett ugyan a dicsőség, de szent romokon épült föl a mai Székesfehérvár? * Saára Gyula polgármesterségéhez a közoktatás terén is alkotások fűződnek. Az ipariskola aranybetűs emléktábláján olvasható: „Ezen épületet iparoktatási célra Saára Gyula polgármester, iparügyeink régi buzgó harcosának önzetlen munkásságára és lankadatlan törekvésére nyert államsegéllyel Székesfehérvár szab. kir. város közönsége emelte az 1909-ik évben." Az iskola modern épület, 4 tanteremmel, 5 rajzteremmel, szertárakkal és inasotthonnal, tágas tornahelyiséggel. Mindegyik tanterme világos, üde levegőjű, az iskolapadok a higiénikus kívánalmaknak megfelelőek, a fűtés központi, a világítás villanyos. Egyedül az esik kifogás alá, hogy udvara kicsiny, de ezen a bajon a terület viszonyai miatt nem lehetett segíteni. Székesfehérvár evvel az iskolával tanúságot tett arról, hogy az iparosoktatást a nemzeti művelődés tényezőjének tekinti, és az új iskola helyiségeiben modern szellemmel oktatja tanulóit, akiknek jövőjétől függ a magyar ipar fejlődése. Az intézet falai között az inasotthon terjeszti üdvös hatását, Saára Gyula azonkívül a bentlakásos otthont is megteremtette, amely, mint önálló család, hat inasnak nyújt díjtalanul megfelelő lakást. Az iskolának a megnyitás évében kiadott értesítője a következőket említi: „Ha Saára Gyula polgármester a bentlakásos inasotthonnál egyebet nem létesített