Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VIII. A nemzeti ellenállás évei 1905-1906

30-án említi a jegyzőkönyv, hogy a felolvasást december 1-jére kellett elhalasztani, mert a hallgatóközönség igen csekély számú volt. 1871. április 23-án pedig épp a gyér látogatás miatt megkérdezte a Vörösmarty Kör igazgatója, hogy akarják-e a felolvasók tárgyalásukat későbbre halasztani. Dicséretre méltó a két közreműködő elhatározása, hogy a félig üres teremben is odaültek a felolvasóasztalhoz, és példát adtak, hogy mindig azt a közönséget kell megbecsülni, amely bár csekély számban, de megjelent, és a távollevők nagy számáért egyáltalán nem szabad ezt a kis kört tudományos érdeklődésének gyümölcsétől megfosztani. A felolvasások gyérüléséről 1870. március 2-án panaszkodik a jegyzőkönyv. Szomorúan konstatálja, hogy a Vörösmarty Kör már régen nem rendezett felolvasóestét, és jelenleg sincs abban a helyzetben, hogy alkalmas közreműködőt találjon. Ekkor kérték föl a városunkban időző Rónay Jácintot, Székesfehérvár nagynevű szülöttjét, hogy a megcsappant érdeklődésen felolvasásával segítvén, a kör irodalmi működésének megszilárdulására közrehasson. Rónay Jácint irodalmi hagyatékában - ezt legutóbb Acsay Ferenc ismerteti a győri főgimnázium értesítőjében megmaradt az a köszönőlevél, amelyet felolvasásáért a Vörösmarty Kör intézett hozzá, és amelyre Rónay mindenkor büszke volt. 1874-ben kevesen ültek a felolvasóasztalnál. Az igazgatói jelentés sajnálattal vallja be, hogy a kör aktív szellemi irányban keveset haladt, de ennek dacára sem akar e törekvéséről lemondani, s nem véli bitorlásnak a nevet, mely címében van, hiszen úgy gondolja, hogy a szellemi virágzás kora bizonyosan elkövetkezik. A jegyzőkönyv reménye beteljesült, mert a felolvasások ezután lendületet vettek. Egész könyvtár telne meg, ha a Vörösmarty Kör negyvenéves irodalmi munkásságának termékei nyomtatásban megjelentek volna. Az egyes felolvasások ismertetését, kritikai bírálatát elszórtan a helyi sajtó közleményei között megtalálhatjuk, mert a lapok - főleg az utóbbi években - figyelemmel kísérték a Vörösmarty Kör munkálkodását. A legtöbb felolvasásnak csupán a címét ismerjük, de ezek a puszta címek is szép, nemes és magasztos gondolatokról beszélnek, amelyek négy évtized alatt a Vörösmarty Kör és Székesfehérvár közművelődésére jótékony befolyást gyakoroltak. Sok és lelkesítő hatású ünnepünk létrehozásában jelentékeny szerepe volt a sajtónak, amely ezen a téren igazán kulturális hivatást teljesített, hiszen a sajtó és a nemes érzések közös erővel valósírják meg a társadalmi intelligencia és az egyéni tulajdonságok fejlesztését.