Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VIII. A nemzeti ellenállás évei 1905-1906

Ián látható. Az alsó párkányon a középvonal felé hullámzatosan terjedő szalag és virágfüzér domborul, mely az emléktábla alsó felén elhelyezett, bronzöntvényből kidolgozott pálos címert övezi. A címer négymezős, foszlányai felül egyesülnek és itt keresztet tartanak, amíg a négy mezőben váltakozó sorrendben, felül pálmafa és oroszlán, alul oroszlán és pálmafa látható. A négy mező egyesülési pontján kisebb páncél emelkedik, amely csőrében kenyeret tartó hollót ábrázol. A címer ezen motívumai tudvalevőleg Remete Szent Pál életének egyes eseményeivel állanak vonatkozásban, mert a legenda szerint, midőn Egyiptom sivatagjába vonult a szerzet alapítója, pálmafa árnyékában húzódott meg, és oroszlán volt társasága, életéről pedig holló gondoskodott kenyérrel. Ezt a címert a magyar pálosok is átvették, akiknek alapítója tudvalevőleg Özséb esztergomi kanonok volt 1246-ban. Pilisszántó mellett, tehát a mai székesfehérvári püspökség területén kezdette meg remete-életét, amelyhez lassanként többen társultak, és 1263-ban Szent Ágoston szabályai szerint, mint jóváhagyott társaságban élő remetéket, testületbe csoportosította őket IV. Orbán pápa. Az egyetlen, magyar földön származott szerzetesrend a leírt címert többféle változatban is használta évszázadokon át, de a lényeg: a két pálmafa, a két oroszlán és a kenyeret vivő holló mindig megmaradt. Találunk egyébként olyan címereket is, melyeken a holló olajfán ül, vagy pedig - mint a budapesti szeminárium (volt pálos kolostor) kerítésén láthatjuk - egyedül a holló jelzi a pálosokat, csőrében kenyérrel. v A felavatott két emléktáblán a teljesen egyforma szegélyzet fekete gránitlapot vesz körül, amelynek aranybetűs vésése a következő. A Vörösmarty-táblától balra: „E házban élt, nevelt és lelkesített a magyar nemzet fájdalmas szavú költője, Ányos Pál pálosrendi tanár. 1782-1784." Vörösmarty kövének jobb felén: „E házban élt, nevelt és lelkesített a magyar nemzet tüzeslelkű ébresztője, Virág Benedek pálosrendi tanár. 17801794." A VÖRÖSMARTY KÖR 40. ÉVES JUBILEUMA A Vörösmarty szobor és a tövében született Vörösmarty Kör negyvenéves jubileumát is megünnepeltük. Vörösmarty lángoló szellemére szükség volt saját korában, hogy a tespedés tétlenségéből a régi dicsőség megéneklésével új életre rázza a magyart, és új erőt öntsön a megdermedt tagokba. Vörösmarty szellemére szükség van a mai időben, mert ő mon-