Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VIII. A nemzeti ellenállás évei 1905-1906

Ezen közgyűlésen felkérték a megyéspüspököt, hogy egyházi körmeneteknél a jövőben mellőzze a katonazenekart, mert a felhangzó Gotterhalte a város polgárait a nemzeti és hazafias érzelmeiben mélyen sérti, és a nemzeti érzelmektől áthatott polgárokra vallásuk gyakorlatában zavarólag hat.

2 * 1905. december 3-án ismét emlékkővel lett gazdagabb Székesfehérvár, amely hódolással hajolt meg a magyar irodalom két nagy alakja előtt, és leleplezte Virág Benedek és Ányos Pál aranybetűs márványtábláját. A Vörösmarty Köré az érdem, hogy városunk mostani és jövő nemzedéke mindenkor maga előtt fogja látni a két nagy magyar ember emlékét, s a sokáig elnyomott magyar irodalom két úttörője előtt, s lelke hazafias és nemes érzelmű tüzétől hevülhet. Virág és Ányos a mi városunkban a magyar ifjúságnak, a mi ősapáinknak voltak nemes buzgalmuk oktatói; az első tizenhét, az utóbbi pedig két éven át hirdette a hazafias és vallásos nevelés igéit. Épp ezért nagyon szép gondolat volt, hogy az ünnepen a három középiskola is szerephez jutott. Az irodalmi ünnep gerincét Czapáry László titkár nagyarányú, tartalomban és eszmében egyaránt becses felolvasása alkotta, mely a székesfehérvári középiskolai oktatás ismertetése után a nálunk működött két pálos tanár hazafias lelkületének megnyilatkozását tárta a hallgatók elé a két nagy szellem költői munkásságában. A tartalom főbb vonásai a következők. Ányos, a tizennyolcadik század Petőfije, irodalmi barátaihoz intézett verseiben, vagy a budai egyetem megnyitására írt költeményében mindenkor és mindenütt az izzó fajszeretet, a magyarságért élni, halni tudó lelkesedést állítja előtérbe, a Régi magyar viseletben pedig kíméletlenül ostorozza, maró gúnnyal támadja a nemzetietlen divatot, és az idegen köntöstől még anyanyelvünket is félti. Ugyanez a hazafias hang szólal meg, midőn a szigeti hőst vagy Nádasdy Ferencet, a haza kidőlt oszlopát, a bánatosan sirató szív zokogásával könnyezi meg. A hazafias érzület kifolyása, hogy a magyar történelem nagy eseményeit is nem egyszer beszövi költeményeibe, s a honalapítás motívumai épp úgy felcsendülnek, mint a Vezekenynél elesett Esterházy és a mohácsi vész tragédiája, vagy az a nagyság, amely Mátyás király és Nagy Lajos nevéhez fűződik. Ányos izzó patriotizmusát leginkább jellemzik saját szavai. Áldottak legyenek annak a magyarnak még a hamvai