Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VII. A millenniumi ünnepségek. Székesfehérvár a századforduló éveiben 1896-1904

gadta hozzájárulását attól, hogy a nemzetet továbbra is erején felül megterheljék. Igaz örömét fejezi ki a fölött, hogy elhagyta azt a pártot, mely pártfegyelemből, jobb meggyőződését megtagadva megszavaz mindent, mi a hatalom megtartására s nem az ország üdvére szolgál." Egykorú választói, a Szabadelvű Párt, sok gánccsal illették gróf Zichy Jenői, amiért belépett a Függetlenségi Pártba, pedig ez az elhatározás az adott viszonyok között csak elismerést érdemelt. Szemére vetették Zichynek, hogy egész politikai életében sohase maradt hű az elvekhez, hanem gyakran változtatta azokat. Ámde gróf Zichy Jenő alaposan megfelelt egyik beszámolójában a támadásokra, és így fejtette ki álláspontját: „1867-ben jött létre Ausztriával a kiegyezés. A Reichschatzschein és Salinenscheinok tartozásaiból akartak még vagy 30-40 milliót nyakunkba sózni. Késő esti ülésben dőlt el az ügy, mint mindig, név szerinti szavazással. Ellene beadott szavazatommal egyedül maradtam, tehát a Deák pártból kiléptem a Tisza-Ghyczy pártba. Ott voltak még a szép bihari pontok, szegre kerültek biz azok is szépen. És jöttek ezelőtt 15 évvel a hírhedt 14 és 25. §-okat tartalmazó katonai törvényjavaslatok. Ekkor ezek ellen szólván és szavazván, ki kellett lépnem a pártból. így kerültem a nemzeti pártiakhoz és a fúzió által a Szabadelvű Pártba, melyből most a katonai javaslatok miatt kiléptem. Most már azt kérdezem, mindhárom eset nem egy és körülbelül ugyanazon indokból és ugyanazon elvek megvédéséből történt-e?" Konstatálnunk kell: gróf Zichy Jenőnek igaza volt. •"I QOO 1902-ben szavazta meg a törvényhatósági bizottság a vilJL y \J Jmm lanyvilágítás bevezetését. A Schuckert-félecég ajánlata szerint, melyet a közgyűlés elfogadott, évi 38 ezer koronáért 800 utcai lámpa és 20 ívlámpa világítást kaptunk, egyúttal kötelezte magát a vállalkozó cég, hogy a magánfogyasztás jövedelmének 5%-át prémiumként a városnak adja. Ugyanezen év május havi közgyűlésén nagy - és sokszor már a személyeskedésig menő - vitát okozott Heves vármegye felirata, amelyet pártolás végett városunkhoz is megküldött. A felirat Rákóczk, Thökölyt és Bercsényit rágalmazó törvény kiigazítását kérte a képviselőháztól, megtoldva azzal a helyes indítvánnyal, hogy Kossuth Lajos érdemeit iktassák törvénybe, szobrának felállításáról pedig sürgősen gondoskodjanak. A függetlenségi és szabadelvű irány hevesen összetűzött a tárgyalás alkalmával, de a hazafias érzést legyőzte a hiperlojalitás. A közgyűlés úgy határozott, hogy nem az országgyűléshez ír fel, hanem a kormányt