Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

Útját állták a németesítő törekvésnek azáltal is, hogy maguk írták tanköny­veiket, kijelentvén: a kormány által küldött német könyveket a diákok nem értik meg. Deák Sándor, Koller Károly, Minikus Vince, Dornis Gáspár, Liebhardt Lukács tanárok írják csengő magyar nyelven tankönyveiket, amelyekből magyar szellem árad a különböző tudományszakok alapos tárgyalásával. A hazafias ér­zés, melyet a diák titokban szívott a székesfehérvári ciszterciták ajakáról, a szülői házra is kiterjedt, és közrejátszott abban, hogy a német világ pusztító árjában a magyar nyelv, a nemzeti eszme ki ne haljon városunkban. 33 *1 Q A nyolc osztályúvá fejlesztett főgimnáziumban 1853-ban XÜ\Jl/ tartották az első érettségi vizsgálatot. A 14 maturáns meg­érdemli történelmi szempontból, hogy nevüket ideiktassuk. Ezek voltak: Farkas Kálmán, Fogt Alajos, Gullner János, Heringh Móric, Kallinger La­jos, Kiss János, Krausz Sebestyén, Schieder János, Kuti Márton, Lauchs Lőrinc, Marko vics Pál, Weidinger László, Winiss Ferenc, Wünsch József. 1853. február 18-án Bécsben merényletet követtek el a császár ellen, Libényi József nyakonszúrta az uralkodót. A Pesti Napló már a követke­ző nap kijelenté, hogy „a magyar nemzet el nem ösmerheti gyermekének, ki faja dicső történetét banditái merénylettel s a királygyilkolás utálatos szándékával megfertőzni nem átallta." A Pesti Napló eme kijelentéséhez csatlakozik a mi törvényhatóságunk, noha a merénylő Csákváron szüle­tett, és el nem ismerheti Székesfehérvár, amelynek falai között sokszor megfordult. Ez a merénylet, illetőleg annak emléke hozta meg városunk­nak a Ferenc József Nőne velő Intézetet, amelynek alapítója Farkas Ferenc nagyprépost volt, aki saját házán kívül még tetemes pénzt is bocsátott az intézet céljaira. Alapítólevelében ezt a följegyzést olvashatjuk: „Miután a folyó 1853-ban Felséges Császárunk és Apostoli Királyunknak az imá­dandó isteni gondviselés kegyelmével csodás és szerencsés megmentése által örök időkre emlékezetes évben teszem jelen alapítványomat, Felsé­ges Uram s Királyom iránti legőszintébb ragaszkodásból s leghűbb job­bágyi hódolatból ezen egész osztrák birodalomra és különösen az egész magyar nemzetre, kizárólag pedig Székesfehérvár lakosaira nézve örök­ké nevezetes év és esemény emlékéül óhajtanám, hogy a város segedel­mével általam alapított nőnevelő intézet Felséges Császárunk s Apostoli Királyunk nagy s dicső nevével Ferenc József nőnevelő intézetnek ne­veztessék." Az alapítólevél összbirodalmi eszmét sugall, de 1853-ban nem is lehetett volna másként írni. Az alapítólevélben említett városi hozzájárulás 6272 forint tőke, 5000 forint építési összeg és évi 440 forint

Next

/
Thumbnails
Contents