Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

Azért vérzik a szívünk! Ország szíve ad nyughelyet, Magyar néped Áldja a Te nagy neved! Ki elvhűséggel szenvedtél, Kikötöttél A békesség partinál! Nem marad nemzetünk árván, Diadallal Haza hoztuk hamvaid! Megdicsőült honszerelem! Szent kegyelem Virrasszon hűn feletted! így nem fogy el regimented, Mert szellemed Jó vezér - diadalra! A másik vers, Borostyán Sándor'csinos kis költeménye, így hangzik Öltsetek gyászt honfiak és leányok! Méltó a bú, keservesen sírjatok! Árvák lettünk, árva lett most szép hazánk, Nincsen többé Kossuth Lajos, jó apánk! Még soha sem keseregtünk így halált, A mikor az egész hon egy szívvé vált! Nem is csoda, mert csak sírva mondja szánk: Nincsen többé Kossuth Lajos, jó apánk! Leborulunk koporsódra nagy halott, Kit a halál még hazádba elhozott! Imát mondunk és rebegjük feletted: Kossuth Lajos! legyen velünk szellemed! Ezt az utóbbi költeményt Mátrai Ede zenésítette meg.