Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859
"1 Q PI "1 1851. január havában küldöttség ment Bécsbe alázatos ké-L U\J JL réssel: Schmerling - aki a birodalom igazságügyminisztere volt - a Fejér vármegyei és székesfehérvári törvényszéket Budára akarta áthelyezni. Ennek meggátlását kérte Linzer Vilmos polgármester, Katona András és Zuber Pala város nevében; egyúttal azért is folyamodtak a császárhoz, hogy a Hamvassy-féle fölkelésért a városra kirótt 60 ezer Ft sarcot a nagy nyomorúság miatt engedje el. Érdekesen és sok tanulsággal rögzíti a kiküldetés historikumát a városi jegyzőkönyv, amelynek adatai szerint a polgármester a küldöttségbe szerette volna Marich István Dávidot és Szőgyény Lászlók is bevonni, de az „egyik nem ért rá, a másik meg hirtelen beteg lett." A három tagú küldöttség fölkereste Schwarzenberg miniszterelnököt, Krausz Károly igazságügyi, Krausz Sándor pénzügyi, Bach Sándor belügyminisztert, tisztelgett herceg Lobkowitz József altábornagynál is, aki Székesfehérvárról került Bécsbe. Utóbbit városunk díszpolgárává is megválasztották. Január 27-én került a császár elé a küldöttség. Erről ezt olvassuk a jegyzőkönyvben: „O Felsége atyáskodó hajlandósággal a küldöttséget magyar nemzeti ruhában bocsátván színe elé, s annak kettős kérelmét kihallgatván, magyar nyelven kegyeskedett a küldöttséghez intézni azon szavakat, vájjon mikép folynak dolgai a Fejér megyei törvényszéknek mire a küldöttség teljes megelégedettség kijelentésével volt szerencsés válaszolni. Továbbá pedig a sarcnak visszanyerésérti kérelemre nézve írásbeli föltevényt méltóztatott kérni, melyet is Ő cs. kir. Fölségének a legalázatosabban és hódoló tisztelettel átnyújtott." Ennek sem lett eredménye, és Székesfehérvár tovább fizette a hadisarc részleteit. A katonaság ebben az évben báró Schwending altábornagy parancsnoksága alatt a Weiden gyalogezred törzséből és négy századból, továbbá egy ágyúütegből állott. Elhelyezése, ellátása nagy feladat elé állította városunkat. Az árvapénztárból kellett 1200 forintot kölcsönvenni, mert másképp nem volt módjában a katonaság számára a sok bútor beszerzése. 20 A város szegénysorsú földműves lakossága a lovaknak egyáltalán nem tudott istállót adni, alomszalmája pedig magának sem volt. Március hóban Ferenc József dragonyosezred törzsének is Székesfehérvárott jelölték ki a helyét. 21 Áprilisban tüzérek is jöttek, akik számára a hatóság tartozott „födött helyről és ágyútelepről gondoskodni." 22 Kötelességévé tették azt is, hogy a Weiden ezred zenekarának tanulószobát szerezzen. (A város a Fekete Sasban helyiséget bérelt ki 40 Ft félévi díjért). 23 Ágyútelepnek a tanács a Városmajort jelölte ki, ámde báró Schwending alla