Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

amelynek lelkesítő ereje még most is cseng fülünkben. Bárcsak beteljesülnének a szavak, melyeket az utolsó versszakban mondott: Te ház, hol egykor ringaták bölcsőjét, A rég porladó szent hamvak felett, Te ünnepeld ez ős város jövőjét Annak nevével, ki itt született! Hozz áldást rá, hogy harcban és békében Múltjához méltó, mindig nagy legyen, Virágozzék a jólét - kebelében Hallgasd meg ezt és így add, Istenem! Az ázsiai magyar - helyes nyelvérzékkel - őseinek nevét nem Horváthnak, hanem csak Horvátnak írta. Vass Bertalan említi munkájában, hogy Horvát István ősei mind Horváthot írtak, sőt maga is ezt az alakot használta 1806. január 1-jéig, mely napon kijelentette naplójában, hogy ezentúl Horvátot ír, mert „a h barbarus századok alatt jött nyelvünkbe, akkor ingó-bingó volt ortografiánk." Itt említem meg, hogy a Széchenyi utcáról a mai Deák Ferenc utcára vezető közlekedési vonalat 1863-ban nyitották meg CserPalkovics Jánosházának megvételével, amelyhez magánadakozás 2500 forinttal járult.

45 Horvát István emlékét most már márvány, a nevéről is elnevezett utca őrzi. De emlékeztetni fog reá az a szép alapítvány is - szülője az ünnepség volt -, amelynek kamatjából a főgimnázium egyik kiváló tanulója kap minden évben jutalmat a magyar történelem sikeres tanulásáért. Ugyanez az esztendő arról is nevezetes, hogy ekkor készült a honvédlaktanya és a kerületi parancsnokság épülete, mely alkotások bár sok pénzbe kerültek, mégis éreztették anyagi téren üdvös hatásukat. Az építés vállalkozója Schornann Antal budapesti építész volt, a tervezés pedig 247 108 Ft 48 krajcárban állapítá meg a költségelőirányzatot.

46 Az elkészült épületet József királyi herceg is megtekinté, aki ugyanakkor az árvaházba szintén ellátogatott. Hogy a várost micsoda intenció vezette a laktanya megépítésekor, könnyen megállapíthatjuk a tervezés és a tárgyalás hatalmas iratcsomagjaiból. Tette elsősorban azon hazafiúi kötelességből, hogy a magyar alkotmányos kormánynak a honvédség fejlesztésére irányuló törekvését elősegítse. Tette másodsorban azért, mert a hozott áldozattal szemben az erkölcsi előnyökön kívül felismerni gondolta azon anyagi előnyöket is, melyek a kerületi parancsnokság és két zászló-