Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

A képkiállítás 96 festőművész alkotását foglalta magában, és korán elhunyt nagy művészünknek, Mészöly Gézának balatoni képei mellett ott találtuk Aggházi Gyula, Brodszky Sándor, Greguss Imre, Lötz Károly, Markó András, Moreili Gusztáv, OrlaySoma, Paczka Ferenc, Pállik Béla, Spányi Béla, Telepi Károly, Valentinyi János, Vastagh György alkotásait, a párizsi magyar egylet csoportos kiállításában pedig Bruck Lajos, Ebner Lajos, Tölgyessy Artúrés Zichy Mihályfestményeit. A régészeti és műemlék-kiállítás volt a tizenhetedik, utolsó csoport, és ebben Véghelyi Dezső oklevélgyűjteményén kívül dr. Hamari Dániel műérmei, magyar bankói, régi proklamációi méltók a felemlítésre. Ugyancsak ő állította ki az 1849-ben megjelent Komáromi Lapok egy példányát és a hadnagy korában írt parancskönyvet, amelyben felületes lapozgatás mellett is Komárom várának az oroszok és osztrákok által való bekerítésétől, vagyis 1849. július 25-től egészen október 3-ig, a szabadságharc utolsó tényéig, igen fontos adatokat láttam leírva. Ha jól tudom, dr. Hamari Dániel halála után ez a kis jegyzőkönyv a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. Zenével és zeneesztétikával már abban az időben is sokat foglalkozván, följegyeztem, hogy a kiállítás alatt két hangverseny volt városunkban. Az egyiket a megnyitást követően, május 21-én Alaghy Dezső, a főgimnáziumi segélyegyletnek akkori vezetője rendezte fényes sikerrel és nagy anyagi eredménnyel a színházban. A közreműködők, akiknek előadása a segélyegylet javára nagyon szép összeget juttatott, Lauschmann Lujza, Lille g Irma, Udvardy Emerika, Udvardy Betti, dr. Fejér Ferenc és Meszlény Bence valának, míg a tanulóifjúság ének- és zenekarán kívül a később oly nagy hírnévre jutott zseniális művészünk, Greizinger Iván tanuló játszott hegedűn, korát messze túlszárnyaló művészettel. A második hangverseny a kiállítás zsűripavilonjában volt június 20-án, és városunk zeneértő közönsége élvezettel hallgatta Goldmark Szvitjét, Chopin Vieuxtemps visszaemlékezését és a szegedi árvízkárosultak javára Párizsban először játszott Magyar ábrándot Huber (ma már Hubay) Jenő játékában. Aggházi Károly zongoraszámai és a magyar opera oszlopos tagjának, Ney Dávidnak éneke méltó sikerrel érvényesültek. A kiállítás július 1-jéig volt nyitva, és ezen 46 nap alatt összesen 88 864 fizető és 68 967 ingyenjegyes ember ment be a főkapun, a látogatók száma tehát 157 813 volt. Az összes bevétel 104143 Ft 30 kr-t tett ki, míg a kiadás 77 438 Ft 81 kr volt; így a pénztár forgalmának teljes összege 181 582 Ft 10 kr. A tényleges haszon 26 704 Ft 49 kr volt, amelyhez azonban még hozzá kellett számítani azon 5300 forintot, amibe a Budapest fő-