Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

- az isteni gondviselés népei örömére és boldogítására, az emberi életkor legmagasb pontjáig tartsa, éltesse."

38 HÍRLAPOK 1871-1879 A hetvenes évek indították meg városunkan a hírlapírást, mint a kulturális, társadalmi és közéleti fejlődésnek igen fontos tényezőit. Elég későn jutott tehát Székesfehérvár a falai között megjelenő újságokhoz, hiszen a többi vidéki városnak már régen megvolt a saját hírlapja. Úgy látszik, a tollforgató emberek a hetvenes években egyszerre munkához láttak valamennyien, mert tíz év leforgása alatt tíz újság indult meg; igaz, hogy rövidesen meg is szűnt valamennyi - egy kivételével. 1871 elején Forster József indította meg a Székesfehérvár című társadalmi lapot. Sokáig fenntartotta magát az újság, mert csak 1879-ben bukott meg, nyolc év alatt pedig Detrich Szilárd, Udvary Géza, dr. Fekete Zsigmond és dr. HattyúffyDezső'voltak a szerkesztők. Forster József 1872-ben is szerkesztett újságot, a Fejérmegyei Közlönyt, de hamar beszüntette. 1873- ban Modrovich Ignác és Horváth Imre adtak életet a Vértesalja újságnak. 1874- ben dr. SeidelPál'indította meg a Nevelészetcímű hírlapot, dr. Persz Adolf pedig a Székesfehérvári Figyelői, míg a Számmer féle Egyesült Közlöny csak tervezés maradt. A már létező Vértesalja és Székesfehérvári Figyelő 1875-ben egyesültek, és dr. Persz Adolf, utóbb Csitári Kálmán szerkesztésével Székesfehérvár és Vidéke címen jelent meg. Ez az egyetlen újságunk, mely a hetvenes évektől napjainkig fennmaradt, habár szellemében, irányában és külső alakjában többféle változáson ment keresztül. 1877-ben Láng Sándor szerkesztette a rövid életű Visszhangot. 1879-ben a Székesfehérvári Kiállítás képes hetilap alkalmi, egyúttal hivatalos közlöny volt. Ugyanekkor Boross Mihályindította meg lapját, a Székesfehérvári Híradók, amely módosult alakban 1887-ig fennmaradt. Voltak élclapjaink is, melyek nem a szellemesség, nem az éle hirdetői valának, hanem a személyeskedés terén öntötték ki a durvaság fullánkjait. Ezek az élclapok: Szajkó, Darázs, Kacsa, Pacsuli. A Szajkó késhegyig menő személyeskedéséből eredt az első hírlapi párbaj is Székesfehérvárott.