Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

sem volt. Napokon át tengettük magunkat a tölgyes erdőkben szedett makkal, az itt-ott talált gyümölccsel."

34 * 1878. október 12-én Károlyi Lajos próbált szerencsét társulatával. Első előadása a Ronov Ágnes volt, amelyben különösen Latabárné tűnt ki. Primadonnája Reiner Antónia volt. Vele voltak Mihalovics, Toldy, Latabár, Bera Paula. Említést érdemel, hogy ezen társulat adta elő december 28-án Grubiczy László székesfehérvári közjegyzőnek Sziget a szárazon című egyfelvonásos vígjátékát. Ugyanez a társulat ünnepelte meg 1789. január 26-án Károlyi Lajos igazgatónak negyven esztendős színészi jubileumát, a közönség igen élénk résztvevése mellett. Előadásra került a Cigány, melynek Zsiga szerepe a jubiláns leghíresebb alakítása volt, és ebben a darabban lépett föl Károlyi először a Nemzeti Színházban. Az érdemes igazgató fiatalon kezdette a színészi pályát, és sok hányattatás után 1850ben Miskolcon, 1854-ben Kolozsvárott lett igazgató, akinek társulata többször megfordult Székesfehérvár falai között. Az 1879. év téli szezonját ismét Károlyi Lajos nyitotta meg október 19-én. Előadták a Szigetvári vértanúk első felvonását, és Boros Mihálytól a Két Róza című, egyfelvonásos vígjátékot, amelyet nyelv és hazafias irány tekintetéből maradandó becsűnek ítélt a közönség. A társulat egyébként igen gyönge erőkből állott, és így a közönség igényeit egyáltalán nem tudta kielégíteni. Volt ugyan egy-két megfelelő tag, de ezeknek szorgalma és tehetsége is megtörött. Az egykorú lapok nagyon sötét színekkel festik a züllő társulat és vele együtt hanyatló színészetünk helyzetét, mert - miként a Székesfehérvár és Vidéke írta „ambíciónak, műveltségnek és szorgalomnak nagyon kevés tér jutott, a morál pedig rosszabb lábon állott, mint egy kifosztott monakói vendég. Dicstelen versengés, zsibbadó erszények, eltört pezsgősüvegek, pikáns történetek - ez volt az egész eredmény, mit a szezon felmutat." * Eötvös József '1871-ben meghalt. A nagy szellem, a mélységes tudású bölcs, a lángoló érzésű hazafi Ercsi földjében alussza örök álmát, és a porló hamvak fölé 1879-ben a kegyeletes érzés hatalmas emlékoszlopot emelt. Közadakozás hozta létre az emléket, de Székesfehérvárhoz mégis legközelebb áll, mert a 12 méter magas obeliszk tervezője Ybl Miklós volt, Eötvös József relief-képe pedig Szász Gyula szobrásznak, tehát szintén székesfehérvári embernek alkotása. Az adakozók névsorában is igen sok székesfehérvárira akadunk. Ott vannak: Pauer János püspök, a Székesfehérvári Takarékpénztár, a székesfehérvári káptalan, Radnich fmre kanonok, a Fejér megyei tanítótestület, a Fejér megyei Takarékpénztár,