Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
1875-ben szűnt meg Székesfehérvárnak rövid ideig tartott külön főispánsága is, amely állás most már közös lett Fejér vármegyével. Főispánnak Szőgyény Marich LászlóX nevezte ki a király, és az ünnepélyes beiktatás január 26-án volt. A tartalmas beszédet egész szöveggel megőrizte a jegyzőkönyv. 21 1875. október 16-án Károlyi Lajos nyitotta meg társulatával a színházat, de a pártolás igen csekély volt. Mint kuriózumot említik a lapok, hogy a társaságnál szerződtetett Kendy Gusztáv komikus jutalomjátékán volt először zsúfolt ház, november 13-án. A téli szezon, mely alatt Soldosiné Biaha Lujza és HalmiFerencIs szerepeltek, a következő év tavaszára is átnyúlott, azonban a társulat művésznívója fokonként csökkent, és a közönség részvétlensége a bukás felé sodorta az igazgatót, ki hosszú évek során verítékkel szerzett pénzét a színi becsületért áldozta fel. Tisza Kálmán alkotása, a Közigazgatási Bizottság ellen fölemelte szavát a város, mikor a törvény még csak javaslat volt. Fölírt a képviselőházhoz, és alapos jogi érvekkel fejtette ki azt a visszás helyzetet, melybe a városi autonómia a közigazgatási bizottságok által jut. A hosszú felterjesztés 22 Nóvák Kálmán polgármester és Danitz Béla főbíró munkája, jogi szempontból igen érdekes olvasmány, amely az érvek csoportosítása után kimondja, hogy „a Közigazgatási Bizottságról szóló törvényjavaslat amíg egyrészről megsemmisíti a szabad királyi városok önkormányzati jogát, másrészt helyesebb közigazgatást nem alkot, sőt a létező törvénynél jobbat nem biztosít." 1875-ben egy kis füzet 23 jelent meg, amely Fanta Adolf főorvosi munkásságának tíz évéről számolt be. A szerző lelkiismeretes pontossággal följegyzett és a tudomány elvei szerint feldolgozott minden adatot, mely a tíz év egészségügyének történetéhez fűződik. A nagyközönség az ő működése előtt, részben azután is vajmi keveset foglalkozott közegészségügyi kérdésekkel, még kevésbé ismerte azt az üdvös hatást, melyet a közegészségügy javítása képes kifejteni. Fanta Adolf a kis könyvben - amely úttörő Székesfehérvárott - a statisztika adatait a főváros és az egész ország számaival hozza összeköttetésbe, hogy világosan áttekinthető, épp ezért tanulságos a tíz év egészségügyi munkája. Q 1 ^/ 1876. január 28-án meghalt Deák Ferenc. A gyászjelentés J- O / \J így hangzik: „Az országgyűlés nevében hazafiúi mély fájdalommal tudatjuk, hogy Deák Ferenc folyó hó 28-án meghalt. Budapest, 1876. évi január hó 28-án. Majláth György a főrendiház elnöke. Ghyczy Kálmán a képviselőház elnöke."
