Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

színház eszméje ma már napi kérdésre emelkedett." A befejezés ez volt: „Törekedjék ki-ki honfiúi kötelességét tehetségéhez képest teljesíteni, ezzel az atyák nemes szellemének, ezzel végre nemzetségünk fejlesztése mellett a közművelődés jogosult követelményeinek áldozunk." Az építéshez szükséges pénzt a részvénytársaság 600 darab 100 forintos részvény kibocsátásával szerezte meg, és a felhívás után csakhamar el is kelt minden részvény, habár maga az alapszabály kijelentette, hogy „a társulatnak nem célja a vállalaton nyerészkedni, hanem inkább ezen ős királyi városban - áldozatokkal is - templomot emelni a magyar művészetnek, mint a nemzeti nyelv és irodalom fejlesztése egyik legbiztosabb tényezőjének." A pénz azonban nem volt elég; ekkor 80 ezer forint kölcsönt vett föl a részvénytársulat, a tagok pedig 50 krajcáros betéti könyvekkel fizették hetenként a Kölcsönös Segélyző Egylet pénztárába a magukra vállalt tartozást. A polgárok ezt az új áldozatot is szívesen meghozták, pedig előre látható volt, hogy a pénz odavész, de megtették, mert megint a hazafiság kívánta azt a nemzetnek! Akkor egy érzés, egy gondolat hatott át minden lelket, és ezt az érzést, ezt a gondolatot az egyik helyi újság fejezte ki legjobban: „Lesz tehát színházunk - úgymond -, mégpedig a kor s városi közönségünk műízlésének megfelelő temploma a magyar nemzeti nyelvnek és művészetnek! Forró óhajunk az, hogy hazafias közönségeink áldozatkészsége a művészet pártolása körül kitartó legyen, s Székesfehérvár és Fejér megye lelkes közönsége soha ne feledje, hogy Székesfehérvár városa volta magyar színészet bölcsője, itt ápolta és nevelte naggyá a hazafiság és nemzetiség az örökképótolhatlan első magyar színművésznek nagyszerű alakját. A részvénytársaság Koch és Skalniczky pesti építészek tervét elfogadván, Hübner Nándorral építtette a színházat. 1872. augusztus 20-án volt a város intelligenciájának élénk részvevése mellett az alapkőletétel. A hazafias szellemű ünnep első részét a városháza udvarán tartották, hol a Himnusz eléneklése után Szőgyény Marich László nagyszabású elnöki megnyitót tartott. Majd az ország, a megye és a város zászlói alatt az egész közönség az épülő színház elé vonult, ahol Juraszek Ferenc, mint a részvénytársaság jegyzője, az alapkő okiratát olvasta föl, Szőgyény Marich László pedig Hübner Nándor segédkezése mellett befalazta azt. Természetes, hogy az ünnepség után díszebéd és táncmulatság volt. Az alapkőletételről fényképfelvétel van a múzeum gyűjteményében. A színház elkészülvén, 1874. augusztus 22-én tartották a megnyitó előadást. Ezen ünnepi aktusra meghívták a megye előkelőit, az Akadé-