Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

muk után ismerem. Boross Mihály szerencsésen megmenekült, miként maga írja, Haáder Pál polgármester figyelmezette őt Jellasics gonosz szándékára ezen levéllel: „Édes öcsém! Tedd el magadat láb alól, mert a bán magához hívatott, hogy azt a proklamáció író megyei jegyzőt állítsam délután elébe. Nem tanácslom, hogy egymás szemébe nézzetek!" Ugyanezen napokban gróf Batthyány Lajos miniszterelnök is lejött Székesfehérvárra, hogy Jellasiccsal értekezzék, azt hívén, hogy a teljhatalommal kiküldött Lamberget is a horvát táborban találja. Batthyány sokáig hitt a kamarilla álnokságának, és nemes bizalmával arra kérte Jellasicsot, hogy a király további intézkedéséig szüntesse be az ellenségeskedést. A püspöki palotában hangzottak el akkor a bánnak gőgös szavai: „MajdPesten beszélünk!" Batthyány ezen találkozás után Bécsbe ment, és benyújtotta lemondását. Szögyény Marich László írja emlékirataiban,

3 hogy szeptember 29-én találkozott Csdrott a Bécs felé utazó Batthyány-val, aki állítólag ezt a nyilatkozatot tette neki: „Jövök Fejérvárról, hol Jellasicsot megkértem, hogy ha seregével a fővárosba bevonul, annak ártatlan lakosságát kímélje, mert meg vagyok győződve, hogy katonáink az első lövésre szét fognak futni, s futamodásukban senki fel nem tartóztatja őket. Most Bécsbe megyek, megkérni a Felséget, hogy az ártatlanokat a bűnösökért szenvedni ne engedje. Denn Sie werden sich noch an den letzten Pressburger Landtag erinnern - folytatá németül -, der auch schon vielen Auswarf unter seinen Mitgliedern zählte, und dennoch kann ich Sie versichern, daß er aus lauter römischen Senatoren bestand, im Vergleiche mit jenen Leuten, welche jetzt beim Pester Landtage beisammen sind, und wenn davon nicht einem Dutzend der Kopf zu den Füssen geworden wird, kann ich diesem Lande Ruhe und Ordnung nicht werden." Thallóczy Lajos, ki az emlékiratokat rendezte, megjegyzi, hogy a beszélgetés hitelességéhez szó nem férhet, és maga Szögyény Marich is úgy írja, hogy elválásuk után azonnal papírra vetette Batthyány szavait mégis vajmi nehéz elhinni, hogy a magyar miniszterelnök így nyilatkozott, hacsak kétségbeesés nem uralta egész lelkivilágát." Jellasics szeptember 28-án indult ki városunkból, hogy szándéka szerint Budára menjen, azonban következő nap a híres pákozdi csata - és az ekkor kötött fegyverszünet gyalázatos megszegése - után a még ma is gúnyosan emlegetett oldalmozdulattal Győr felé megszökött. A pákozdi csatának ismertetése nem tartozik Székesfehérvár történetéhez, épp ezért mellőzöm azt, különben is sokat olvashatunk róla nagyobb és részletesen megírt munkákban. Helyi vonatkozás miatt csupán annyit említek, hogy a honvéd tüzérség golyója a fehér lovon vezérlő