Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

Rövid vonásokban ez a ciszterciták hivatásszerű működése Magyarországon. Zajtalanul, de hasznosan munkálkodtak a magyar nép anyagi és szellemi nívójának emelésén, míg a mohácsi vész és a reá következő török hódoltság minden addigi működésüket sírba döntötte; virágzó telepeik egymás után pusztultak el, ők maguk pedig menekülni voltak kénytelenek. Csakis száz esztendő után kezd a ciszterci rend újból talpra állni, de már csak az ausztriai és morvaországi apátságok kötelékében. Régi, virágzó apátságaik romjából a pásztói 1702-ben, a pilisi pedig 1712-ben a morvaországi Wellehradi apátság birtokába került, mígnem Ferenc császár a zirci, pilisi és pásztói apátságot egyesítvén, 1813 óta történetének új korszakához ért a ciszterci rend.

4 Ezen új éra alatt tanítással is foglalkoznak a ciszterciták, és mindegyik főgimnáziumuk a magyar közművelődés erős vára lett. Az új korszak jellemző sajátságai: hűség a rend hagyományaihoz a vallás és a munka gyakorlásában, a hazafias lelkesedés, az önfeláldozó tevékenység a tanári hivatásban, a tudomány és az irodalom mezején. A ciszterci rend, miként említettük, 1813-ban vonult be Székesfehérvárra, hogy királyi rendeletből a gimnázium vezetését átvegye. Az oklevél szerint - amely 1813. október 5-én kelt - a ciszerciták átvették a templomot és a mellette épült rendházat. Javításokra engedélyezett a helytartótanács a vallásalapból 9 ezer forintot, és hozzájárult ahhoz, hogy a javítások ideje alatt a rendtagok a püspökségben vagy a ferencrendieknél lakjanak. Érdekes, hogy a templom átadása alkalmával a belvárosi plébános, a város kiküldöttjeivel együtt a királyi biztos előtt, Fejér vármegye alispánja és egy főszolgabíró jelenlétében tiltakozott amiatt, hogy a templom a ciszterciták birtokába kerüljön, mert az a német hitközség tulajdona. A tiltakozásról felvett jegyzőkönyv, nemkülönben az egyezséglevél, 1813. október 15-én kelt, Puretits Ignác belvárosi plébános, továbbá mint a német hitközség vagyonának átadói, Rohe András, Rauch János templomgondnok, Éder József, Kauth Ferenc és Lang Ádám Ágoston írták alá. Az átvevő ciszterci rend nevében október 15-i dátummal Dréta Antal apát szerepel, és tanúk gyanánt Nóvák Joachim, pesti kerületi biztos, Zlinszky Imre főszolgabíró, Nagy László esküdt, Holner Lipót városbíró, Hell György biztos, Kiszling Mátyás tanácsos és Debnár Márton ügyész írták alá az okiratot. Ennek tartalma szerint a ciszterciták kezelésébe megy át a templom, de ha ők bármikor távoznának a városból, minden visszaszáll a német hitközségre. Ugyanakkor vették át a ciszterciták a gimnáziumot is, amelynek első igazgatója Vilax Ferdinánd, a későbbi apát; tanárai Horváth Dániel,