Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

A viszálykodás miatt - mely a magyar és a német polgárőrök között napirenden volt - 1814-ben úgy határozott a város, hogy gyakorlatoknál és ünnepélyes alkalmakkor magyar öltözetűek közül a felsővárosiak, a német ruhások közül a zöld öltönyűek foglalják el a jobbszárnyat.

35 A polgárőrség három zászlója közül az egyik tulajdonképp az a zászló, amelyről már az 1806. évnél szólottunk; a másik teljesen hasonló ehhez, csak az évszám 1810. A harmadik díszesebb kiállítású, a selyemszöveten a város címere fölött Szent István lovas alakja látható, a körirat pedig ez: „L. R. Civitas Albensis" - Székesfehérvár szabad királyi város. Visszatérve a zászószentelés parádéjára, erről a jegyzőkönyv igen bő leírást ad. Részt vett az ünnepségen József nádor is, akinek kíséretében volt gróf Szapáry udvarmester, gróf Schmideg Tamás, gróf Zichy Ferenc, Marich Tamás, Ürményi Miksa és Marich Dávid, míg a felszentelt három zászlónak szászlóanyai tisztségét gróf Schmideg Tamásné, gróf Zichy Johanna és Ürményi Miksáné viselték. A szertartás a mai nap is szokásban levő mód szerint történt: a szegeket a Városháza előtt verték be a zászlókba. Szokatlan jelenség azonban, hogy az egész nagy sokaság visszatért azután a templomba, ahol Pribék János szenátor aranylakodalmát ünnepelték. József nádor a Szőgyén Marich ház vendége volt, és hűségesen kivette részét minden ünnepségből, mely ilyen alkalommal szokásos. Az 1810. esztendőnek még két eseményét kívánom megemlíteni. Akkor adták el a régi Megyeházát, (amely tudvalevőleg ma az evangélikus templom) Mihálkó Mártonnak 22 ezer forintért.

36 A vármegye ekkor már megkezdette az új székház építését, amelyet - miként látni fogjuk 1814-ben adott át hivatásának. A régi Megyeház emlékét ma már csak az utca és a köz elnevezése őrzi, magának az épületnek nevezetességét pedig a barokk stíl kiugró kis fülkéjében találhatjuk. A másik esemény május 27-én volt, midőn a január 6. óta igen sokszor és nagy erővel fellépett móri földrengés hullámai Székesfehérvárt is elérték. Ezen a napon Vass Pál szenátor vezetésével körmenet indult Bodajkra, ahol a templomban érte az ájtatoskodó székesfehérváriakat a földindulás. A városi tanácsnak Vass Pál bejelentette az esetet, és a tanácsi jegyzőkönyv azt is konstatálta, hogy ugyanakkor Székesfehérvárott is éreztek földrengést.

37 Következményei nem voltak városunkban ennek a földindulásnak. A jegyzőkönyv legalább így mondja, de a későbbi akták között mégis azt találtam, hogy 1816. évben Pribék János bizonyítványban kérte a várostól annak igazolását, hogy háza 1810-ben a földrengés alkalmával összedőlt.

38 A móri földrengés, amely kisebb-