Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

les teljesítését oly hozzáadással ismételni, miszerint azok, kik a kiadandó ebbéli rendeleteknek vagy éppen nem, vagy nem pontosan engedelmeskednének, katonai karhatalommal érdemlett bűnhődés végett befogatni s erre kényszeríttetni fognak, egyszersmind ezen eljárásomat minden helybeli hanyag elöljárók s hatóságok irányában is alkalmazni fogom. Ha várakozásom ellen akár egyesek, akár községek a törvényes kormány rendeleteinek, vagy az ezeknek végrehajtásával megbízott katonai parancsnokságnak ellenszegülni merészelnének, ezek a katonai törvény szigorúsága alá esnek, s az ítéletnek kikerülhetetlen végrehajtását várhatják. Kelt Székesfehérvár, július 27-én, 1849. Gróf Falkenhayn cs. k. altábornagy s városi parancsnok." Tehát a vérig sanyargatott lakosokat még az előfogatok túlzott mértékben való követelése is börtönnel, esetleg halállal akarta sújtani! Nem csoda, hogy mindenki iparkodott kocsit, lovat eladni, vagy menekült a városból igavonó állatjaival. A harmadik rendelet egész nagyságában mutatja az ostromállapotot, amely városunknak osztályrésze lőn, és amelyet a katonai hatalom oly nagy szigorúsággal éreztetett. Olvassuk el figyelemmel ennek az okiratnak minden pontját, de leginkább az utolsót, a kilencediket, amely rögtönítélő bíróság útján agyonlövetést helyez kilátásba a nemzeti szín vagy a honvédjelvény használatáért. „Rendelet. 1. A korcsmák, vendégfogadók, kávéházak esti 10 órakor bezárassanak; áthágás esetében az illető vendégfogadós, korcsmáros és kávés először 10 ezüst forintra, ismétlés alkalmával aránylag emelkedő pénzösszegre büntettetik, ezenkívül a rendelet megsértéséből támadó felelősség is őtet terheli. Ha valaki ezen rendelet ellenére a nyilvános helyeknek a jelzett órábani bezárását akadályozná, erről haladék nélkül a városi hatóságnál s szükség esetén közvetlenül a főőrhelynél jelentés tétessék. 2. Minden vendégfogadós kivétel nélkül tartozik a hozzá beszálló vendégnek, ha ez nem helybeli lakos, egy névlapot adni, melyre az utas saját vezeték- és keresztnevét, úgyszinte útitársaiét is, továbbá polgári állapotját, a helyet, ahonnan jő s a hová megy, utazásának célját, valamint itt tartózkodási idejét is feljegyezni köteles. E névlapok naponkint reggeli 8 órakor a cs. kir. térparancsnokságnak betekintés végett felmutatandók lesznek. 3. Nemkülönben kötelesek a belváros és külvárosok lakosai minden hozzájuk szálló idegen, vagy családjukhoz tartozó utast is, habár szá-