Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

büntetés terhe alatt 48 óra lefolyása után tisztelt kapitány úr házánál két nagy feketesárga színű ausztriai zászlót kitűzni szoros kötelességének ösmérje. Kelt Székesfehérvár, augusztus 3-án, reggeli 10 órakor, 1849. Ferentzy, város kapitánya." A Hessky családtól tudom, hogy halomszámra jöttek az ilyen papirosok, amelyek végeredményben ezrekre menő összeggel sújtották a feketesárga színtől való hazafias idegenkedést. A katonaság távolléte alatt a Rácalmásra, utóbb Szekszárdig menekülő vármegyei tisztikar tért vissza augusztus 8-án Székesfehérvárra, Csapó József alispán és Boross Mihály vezetésével; egyúttal magukkal hozták azt az újonc-sereget is, amelyet Boross Mihály gyűjtött, hogy Kossuthnak rendelkezésére bocsássa. Bevonulásukról egykorú leírásban azt olvassuk, hogy „az egész Széchenyi utca talpon volt, kalapokkal, kendőkkel integettek, éljeneztek, mert Kmeth/ elvonulása óta nem látott Fehérvár magyar sereget. „Velők majdnem egyidőben, más verzió szerint néhány órával előbb jött meg Hamvassy nemzetőri kapitány, aki csapatot gyűjtött, hogy a várost az ellenségtől megszabadítsa. A tisztikart, amelyet Gaál Eduárd nevezett ki, felfüggesztette, és csak Boross Mihály adta vissza szabadságukat, amelytől Hamvassy megfosztotta őket. A pár óráig tartó fogság tagjai valának Fanta Károly, Orsonits György, Akter Mihály, Ferentzy János, Kapi József és Kiss János, akik reverzálist állítottak ki, hogy a jövőben nem fognak a császári kormánytól megbízatást elvállalni. Hamvassy ezután általános népfölkelést rendezett, mégpedig azon buzdító ígérettel, hogy kormánybiztosi rendelet szerint Gyár felől Klapka, Veszprém felől Noszlopy és Földvár felől Mednyánszky segédcsapatai fognak érkezni a föllelkesült székesfehérváriak gyámolítására. Hiába csendesítették őt a város intéző körei, hiába volt Boross Mihálynak szava - aki még az általa gyűjtött mozgó csapatot is kivitte a városból, mert nem akarta végromlásba dönteni -, Hamvassy nem állott el szándékától. Csakhamar félreverette a harangokat, és a puskával, karddal, kaszával fölfegyverzett népfölkelők megindultak a Királysoron a császári katonaság ellen, amely a város felé közeledett. Hamvassy ekkor Havelka Ferenc nemzetőri kapitányt és Hübner András nemzetőri főhadnagyot küldötte augusztus 9-én éjjel a szőlők felé kémszemlére, és ezek visszatérőben a Halesz - ma Erzsébet liget - iái között tanyázó katonaság fogságába jutottak. Falkenhayn és a kegyetlen Jablonovszky voltak a parancsnokok, akik a két szerencsétlen áldozatot a Halesz fáihoz kötötték, és tüzes csóvával az egész Királysor házait felgyújtották. A megvadult katonaság azután a nemzetőröket szétverte, és a magasra törő lángok között irtó munkát végzett a szerencsétlen lakosok között.