Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

Falkenhayn azután nemsokára táborba vonult, hogy csak a szomorú emlékű augusztus 10-én térjen vissza városunkba. Távolléte alatt Eggenherger őrnagy vitte a megszállott Székesfehérvár katonai parancsnokságát; ez az őrnagy arról nevezetes, hogy Kmetty bevonulásakor nem tudván visszatérni, bútorait és ingóságait elárverezték, ő pedig folyton a várostól követelte kárának alapos megtérítését. Falkenhayn hűséges társa, Gaál Eduárd továbbra is ittmaradt, és egyik utolsó tette volt Maurer György, Krizsány Ignác, Aigner Károly, Schwanfelder József, Pendl Ferenc kanonokok, Mihalik György belvárosi plébános és Pater Brúnó, ferencrendi áldozópap elfogatása. A kanonokok elfogatásának egyik főoka az volt, hogy a függetlenségi nyilatkozatot a szószékről kihirdették, azonkívül a keresztes hadjáratot és a magyar szabadság diadaláért elrendelt imát is az ő vétküknek tulajdonította Székesfehérvárott a császári biztos. Schwanfelder Józsefnél súlyosbító körülményül tudták be, hogy az 1849. év elején a káptalan által a császári katonaságnak fölajánlott 800 Ft összeg megadását egyedül egymaga ellenezte a kanonokok között, és tiltakozását gróf Batthyány István kormánybiztosnak is tudomására hozta. Még szigorúbb elbírálás alá került Pendl Ferenc, aki Farkas Ferenc nagyprépost menekülésekor helyettes püspöki helynök volt, és június 4-én igazán szép lélekre mutató értesítést küldött a városi hatóságnak, amelynek új kapitánya, Ferenczy János sietett is az aktát Gaál Eduárdnak tudomására hozni. Pendl Ferenc levele így szól: „Székesfehérvár városának! A helybeli székesegyházban azok lelkeiért, kik hazánk és nemzetünk önállósága s függetlenségének kivívása végett, jelesen Budavár bevétele alatt elestek, folyó június 6-án, midőn egyszersmind kormányunk által is minden polgárra nézve a böjtölés kötelezően van kimondva, reggeli 9 órakor gyászmise fog tartatni. Mely ájtatosságra fent tisztelt város ezennel alázatos tisztelettel meghívatik. Kelt Székesfehérvárott, június 4-én, 1849. Pendl Ferenc, lector kanonok és ideigl. káptalani helyettes." Mihalik György plébános nemcsak a függetlenségi nyilatkozat kihirdetése miatt, hanem főleg azért került fogságba, mert 1848. október havában, miként láttuk, aktív szereplője volt a népfölkelésnek, és a hazafias szellemű papot nagyon is gyanús szemmel nézte a katonai hatalom. Pater Brúnó tüzes szavú szónoklatokkal lelkesítette a népet, és annak a kornak még élő emberei most is emlegetik azokat a prédikációkat, melyek a barátok templomában ajkáról felhangzottak. Az elfogott papok büntetése nem egyforma volt. A kanonokok rövid vizsgálati fogság után csakhamar visszanyerték szabadságukat, egyedül Pendl Ferenc szenvedett hosszabb börtönbüntetést a föntebb kö-