Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

Falkenhayn azután nemsokára táborba vonult, hogy csak a szomorú emlékű augusztus 10-én térjen vissza városunkba. Távolléte alatt Eggen­herger őrnagy vitte a megszállott Székesfehérvár katonai parancsnoksá­gát; ez az őrnagy arról nevezetes, hogy Kmetty bevonulásakor nem tud­ván visszatérni, bútorait és ingóságait elárverezték, ő pedig folyton a várostól követelte kárának alapos megtérítését. Falkenhayn hűséges társa, Gaál Eduárd továbbra is ittmaradt, és egyik utolsó tette volt Maurer György, Krizsány Ignác, Aigner Károly, Schwan­felder József, Pendl Ferenc kanonokok, Mihalik György belvárosi plébános és Pater Brúnó, ferencrendi áldozópap elfogatása. A kanonokok elfogatásának egyik főoka az volt, hogy a független­ségi nyilatkozatot a szószékről kihirdették, azonkívül a keresztes hadjá­ratot és a magyar szabadság diadaláért elrendelt imát is az ő vétküknek tulajdonította Székesfehérvárott a császári biztos. Schwanfelder Józsefnél súlyosbító körülményül tudták be, hogy az 1849. év elején a káptalan ál­tal a császári katonaságnak fölajánlott 800 Ft összeg megadását egyedül egymaga ellenezte a kanonokok között, és tiltakozását gróf Batthyány István kormánybiztosnak is tudomására hozta. Még szigorúbb elbírálás alá került Pendl Ferenc, aki Farkas Ferenc nagyprépost menekülésekor he­lyettes püspöki helynök volt, és június 4-én igazán szép lélekre mutató értesítést küldött a városi hatóságnak, amelynek új kapitánya, Ferenczy János sietett is az aktát Gaál Eduárdnak tudomására hozni. Pendl Ferenc levele így szól: „Székesfehérvár városának! A helybeli székesegyházban azok lelkeiért, kik hazánk és nemzetünk önállósága s függetlenségének kivívása végett, jelesen Budavár bevétele alatt elestek, folyó június 6-án, midőn egyszersmind kormányunk által is minden polgárra nézve a böjtölés kötelezően van kimondva, reggeli 9 órakor gyászmise fog tartatni. Mely ájtatosságra fent tisztelt város ezennel alá­zatos tisztelettel meghívatik. Kelt Székesfehérvárott, június 4-én, 1849. Pendl Ferenc, lector kanonok és ideigl. káptalani helyettes." Mihalik György plébános nemcsak a függetlenségi nyilatkozat kihir­detése miatt, hanem főleg azért került fogságba, mert 1848. október ha­vában, miként láttuk, aktív szereplője volt a népfölkelésnek, és a haza­fias szellemű papot nagyon is gyanús szemmel nézte a katonai hatalom. Pater Brúnó tüzes szavú szónoklatokkal lelkesítette a népet, és annak a kornak még élő emberei most is emlegetik azokat a prédikációkat, me­lyek a barátok templomában ajkáról felhangzottak. Az elfogott papok büntetése nem egyforma volt. A kanonokok rö­vid vizsgálati fogság után csakhamar visszanyerték szabadságukat, egyedül Pendl Ferenc szenvedett hosszabb börtönbüntetést a föntebb kö-

Next

/
Thumbnails
Contents