Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

Csakhamar megérkezett katonailag megszállott városunkba gróf Falkenhayn altábornagy, aki, miként látni fogjuk, november 12-ig intézte vasmarokkal a szegény Székesfehérvár sorsát. A Zichy-palotában lakott, és elsősorban német levelezést követelt; meghagyta azonkívül, hogy a vándorkönyveket és útleveleket magyarul is, németül is kell láttamozni. Alább közölni fogok majd számos proklamációjából néhányat, amelynek eredeti példányait gyűjteményemben őrzöm; ez idő szerint tájékozásul csupán annyit említek, hogy rendelete szerint tilos volt Somogy, Zala, Tolna és Baranya megyékbe útlevelet kiállítani, mert ezt a területet nem szállotta meg a császári katonaság; épp ez okból a kereskedők sem vihettek ezen megyékbe semmiféle portékát elárusítás végett.

8 Falkenhaynnak hűséges társa volt Gaál Eduárd, aki a német világ beköszöntésekor újra visszatért császári biztosi székébe. Augusztus l-jén a tisztikart reformálta, - miként rendeletében olvassuk - „azon reményben s biztos elvárása mellett annak, hogy a kinevezendő egyének nemcsak Felséges Fejedelmünk iránt tartozó hódolat s hűség ösvényéről semminemű körülmények között soha eltántorodni nem fognak, mint inkább alattvalói múlhatlan kötelességüknek tartandják jelen zivataros körülmények között lelki s testi erejüket s közre munkálásukat a beibéke s közrend helyreállítása végett habozás vagy félszegség nélkül felajánlani." A rendelet polgármesternek Baur Györgyöt, főbírónak Linzer Vilmost, kapitánynak Ferenczy }ánost, tanácsnokoknak Kapy Józsefet, Orsonits Györgyöt, Fonta Károlyt, Aktér Mihályt, Guitmann Józsefet és Gázon Ferencet, főjegyzőnek Füstér Jánost, aljegyzőnek Rieder Jánost, főügyésznek Malesevits Jánost és seborvosnak Marbik Mihályt nevezte ki. Egyszerűen elcsapta a régi tisztikar tagjai közül azokat, akiknek - saját szavai szerint - „a forradalomhoz vonzódása közismeretes".

9 Augusztus 2-án Falkenhayn és Gaál megjelent a városi közgyűlésen, amelynek jegyzőkönyve ezt írja: „Méltóságos gróf Falkenhayn tábornokúr Ő Felsége I. Ferenc József császár és királyhozi hűséget a kinevezett tisztviselőknek kötelességükké tevén, őket felszólítja, hogy a belbéke és közrend helyreállítását eszközölni igyekezzenek, minek folytán a követelt esküt a hivatalnokok letették." Ugyanezen ülés hosszú jegyzőkönyvéből még a következő részt említem: „O nagysága kir. biztos úr e városnak pöcséteit által adá Baur György polgármester úrnak, és miután a kinevezett tisztviselőknek ismételve lelkükre kötni méltóztatott azt, hogy a haza és a város érdekében pontossággal kormányozzák e várost, ő valamint a méltóságos tábornok úr és segédje a tanácsteremből eltávoztak."

10