Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

XII. „SZÉKESFEHÉRVÁR AZ OSZTRÁK TÁBORNOKOK LÁBAINÁL" A HALESZI FELKELÉS ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK 1849. JÚLIUS 12 - DECEMBER 1 1849. július 12-én Sztankievics Leonard kapitány

1 személyesen értesítette a városi hatóságot, hogy pár óra múlva egy dandár érkezik Székesfehérvárra, és meghagyta, hogy a katonaságot a város alsó részében kell elszállásolni, egyúttal 15 öl fát és 15 kocsi szalmát követelt. Elrendelte még azt is, hogy mihelyt bevonul a parancsnok, Schütze getierális, a tanács mint testület azonnal menjen hozzá tisztelegni. Alig távozott a Városházáról, már a másik hírnök, Hitzitiger főliadnagy

2 jött, ez meg esti 6 órára 50 előfogatot, 8460 kenyeret és 50 akó bort követelt, épp így, végehossza nem volt az örökös zabszerzésnek. És az erőszakoskodás állandó maradt; szegény hatóság azt sem tudta, mit teljesítsen először a sok követelésből, s ámbár mindent megtett, mégis annyira ragadtatta magát a katonaság, hogy emberi érzéséből kivetkőzve, a mezőkön levő, cséplésre váró gabonaasztagokat is elhordta alomnak. A tisztelgő küldöttséget azután szigorúan utasította a tábornok, hogy három óra alatt készen legyen a két fekete-sárga zászló, amelyek közül egy a városházán, egy pedig a nagytemplomon függjön, és az összes állami és városi épületek is ebben a színben ragyogjanak.

3 A Kossuth-bankók beszolgáltatására 48 órai időt tűzött ki,

4 és első dolga volt az elmenekült Héringh Ignác, Boross Imre, Farkas Ferenc, Farkas Imre és Gózon Ferenc vagyonát a zár alól feloldani.

5 Következő nap délután 6 órára a lakosoknál levő összes puskák, pisztolyok, szuronyok, kardok, lándzsák és kiegyenesített kaszák beszolgáltatandók valának, megfenyegetvén a várost, hogy ellenkező esetben házkutatást fog tartatni, és akinél fegyvert talál, azt haditörvényszék elé állítja.

6 Korlátozta a személyes szabadságot, mert csupán a katonaság által láttamozott írásos engedéllyel volt szabad a városból bárkinek is kimenni; és csak később módosította szigorú rendeletét annyiban, hogy a sorompókhoz a város megbízható egyéneket állítson, akik a katonai őrség előtt az illetőnek személyazonosságát igazolják.

7