Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849
gadról adni, azt én kinyomatom és szétosztom. A nyilatkozat így hangozzék: Én alulírott, ünnepélyesen kijelentem, most midőn eszemet viszszanyertem, hogy mindazt, amit Kossuth Lajos uralma alatt írtam, beszéltem és tettem, őrült állapotban írtam, beszéltem és tettem, s mindazt most, mint hazugságot, a megye és a város színe előtt visszavonom! - Nagyságos uram, ezt nem nyilatkoztathatom, mert hazugság lenne! - Akkor lógni fogsz! - ordítá, mint egy eszeveszett." Gaál Eduárd január 22-én egész sereg rendeletet zúdított a város nyakára, és megküldötte a hadijelentéseket, melyek a császári hadsereg túlzott győzelmeit hirdették. Intézkedései közt igen sérelmes volt, hogy a kivégzett gróf Zichy Ödönnek házát, amely magszakadás jogán törvény szerint a várost illette, lefoglalta a katonai kincstár javára, a város fellebbezését pedig egyszerűen elutasította. 9 Hasonlóképp hazafiatlan érzületére mutat, hogy az önkéntes nemzetőröknek és honvédeknek a városi pénztárból húzott díjazását is rögtön beszüntette. Csakhamar átalakította a tisztikart is, kinevezés útján, és január 24én a honvédségnél hadban álló Hamvassy Imre városkapitányt, Ámon Ferenc első aljegyzőt, Kálinger Izidor mérnököt, Knazovitzky Mihály számvevő segédet egyszerűen kitörölte a névsorból, és helyükbe Ferenczy Jánost, Szakolczay Józsefet, Horváth Jánost és Schnell Ignácot nevezte ki, pár nap múlva pedig Kolossváry Miklós tanácsos helyébe Gilly Jánost alkalmazta. 10 Törvénytelen intézkedéseinek betetőzése gyanánt úgy rendelkezett, hogy a közgyűlés körébe vágó ügyeket a tanács fogja intézni tizenkét képviselővel, akiknek névsorát önhatalmúlag maga állapította meg: Detrich Zsigmond, Boldizsár Salamon, Ybl Miklós, Námesi Ferenc, idősb Koncsek János, Kostyelik Mihály, Fóris Gábor, ifjú Grundböck Ferenc, Peresztegi Nagy István, Rosta Szabó Ferenc, Szigl Lőrinc és Papp József 11 Igen sok rendelete határozottan észnélküliségre mutat, de talán legjobban jellemző, hogy február 26-án a városban lakó csizmadiákat és vargákat bakancskészítésre utasította, és a szakadatlan munkára börtönbüntetéssel kötelezte őket. 12 Megjött azután a fekete-sárga szín is, evvel festették be a postát, a városházi és a megyeházi kapukat, fölrakták a kétfejű sast. Elrendelte Gaál Eduárd azt is, hogy a paszomántos, rózsával vagy szegéllyel ellátott sapkát, honvéd vagy nemzetőri ruhát szigorú büntetés terhe alatt tilos hordani, azonkívül vasvesszővel sürgette az adók behajtását.