Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

VI. Mária Terézia kora Székesfehérvárott 1740-1780

kaszárnya udvarán fából készített szamárra ültette, katonái pedig két óráig gúnyolták őt. Nem is engedték azután a szamárról leszállni mindaddig, míg csak egy forintot nem fizetett büntetésül azért, mert állítólag rossz minőségű húst szállított a katonaságnak. A város elégtételt kért a királyi kamarától, ez el is rendelte a vizsgálatot. Az alezredes nem tagadta erőszakosságát, a hús dolgában kihallgatták Kratz János, Medve György, KrichI János, Knorek János iparosokat, a jezsuita és karmelita rendház képviselőit. Ezek hússzükségletét is Vagner Mihály födözte; továbbá Winkler Pál, Fukotczy, Bach ferenc, Szőllősy Ignác, Guttenberg Nagy Pál, Nuger Ignác, Benk Frigyes katonatiszteket, Oss Vilmos őrmestert, akik rossz minőségűnek mondották a húst.

24 És habár az erőszakosság, a panasznak legfőbb tárgya kiderült, a város mégsem juthatott elégtételhez, pedig nem kívánt egyebet, csak az alezredes áthelyzését. Székesfehérvár ezen korszakának belső életéből a következőket említhetem: 1747 augusztus havában iktatták be Fejér vármegye főispánjának gróf Nádasdy Ferencet, a későbbi collini hőst, a hadvezért és horvát bánt, vele együtt fiát, gróf Nádasdy Boldizsárt, aki apját a főispáni székben helyettesítette. Az installáción a városi hatóság is lelkesedéssel vett részt, hódolással köszöntötte a Budai kapunál a megérkező gróf Zichy Ferenc győri püspököt, ki a beiktatásnál a királyi biztos volt.

25 Vásárhelyi Pál, városi főjegyző köszöntötte az új főispánt és a beiktató győri püspököt, és amelynek végén ez a kronosztikum olvasható: SIC honoratUr et eXaLtatUr qUeM Dells et reX honorarl VoLetf A betűk 1747 évszámot adnak, a szöveg magyar fordítása ez: így tisztelik és magasztalják azt, akit Isten és a király tisztelni akar! Ugyanezen évben tesznek intézkedéseket a mai Sár utca kialakításához, ugyanis a lakosság folyamodott a városhoz,

26 hogy a már régebben létező Malom utca kertjeinél rendeztesse az utcát, amelynek területére házakat akarnak építeni. A Malom utcáról tényleg már jóval előbb találunk említést. A belvárosi plébánia anyakönyvében 1722-ről, a többek között olyan bejegyzések olvashatók, hogy ekkor keresztelték Both Pálnak Anna, Szentes Györgynek Mária és Nagy Istvánnak József nevű gyermekét, s a keresztelő pap mindenütt bejegyezte: „parentes habitant in suburbio Budensi in Malom utca" (azaz a szülők a Budai külvárosban, a Malom utcában laknak). 1748-ban az „egész fehérvári választott purgerség" szintén beadta - miként minden évben - sérelmeit a magistrátushoz. A nép észjárását nagyon jellemzi az a panaszlevél, melynek