Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

V. Székesfehérvár és III. Károly 1711-1740

nosa, mégpedig Székesfehérvár szab. kir. város fogadalmából emelendő kápolna céljaira, a pestis ellen oltalmazó védőszentek, úgymint Szent Sebestyén, Szent Rókus, Xaveri Szent Ferenc és Szent Rozália tiszteletére, nagyságos Korherr Ferenc bíró úr, Nagy János, Boros János, Kovács György, Schlosser János-Ádám, Pertzl István, Schinigin József, Hiemer Mátyás, Parragi János, Horváth Zsigmond tanácsos urak, Viczenty PéterFerenc kamarás úr idejében, midőn XII. Kelemen szerencsével uralkodott az egész katolikus egyház fölött, a szent római birodalmat és Magyarországot VI. Károly, Fejér vármegyét méltóságos idősb galanthai gróf Esterházy Ferenc úr, Csesznek vár örökös ura, Székesfehérvár helyőrségét pedig méltóságos Gaymann altábornagy űi kormányozták." Gróf Esterházy Imrét a történelemből ismerjük. Eletére vonatkozólag két könyv is van gyűjteményemben, az 1758-ban kiadott Archiepiscopi Strigonienses című, amelyet Schmitt Miklós írt, továbbá az 1901-ben kézirat gyanánt megjelent nagy értékű könyv, melyet Az Esterházy család címmel gróf Esterházy János írt és az ősnemzetség leszármazói részére herceg Esterházy Miklós adott sajtó alá. Az oklevél aláírója, miként látni fogjuk, a barátok templomának alapkőletételénél jelen volt, és már ez okból is megérdemli, hogy életéből a legfőbb vonásokat elmondjuk. Született 1663. november 18-án, és mint 17 éves ifjút, a pálos rend vette tagjai közé. A rendből 1706-ban váci, 1708-ban zágrábi, 1723-ban veszprémi püspökké, 1725-ben esztergomi érsekké nevezték ki. Ezen állásában koronázta meg Mária Teréziát, majd négy év múlva, 1745. december 6-án meghalt. Nagy érdeme, hogy a művészetnek bőkezű pártolója volt, és a világhírű Donner Rafael szobrászt foglalkoztatta Magyarországon, főleg Pozsonyban és Esztergomban. Megemlítem, hogy ezt a híres szobrászt és megmaradt gyönyörű műveit a Vasárnapi Újság 1908. év nyarán igen értékes közleményben ismertette, egyúttal gróf Esterházy Imrének térdelő alakú szobrát is hozta. Ez a szobor az imának, az alázatosságnak igazi apoteózisa, méltó a művészhez és méltó a jámbor hercegprímáshoz. Gróf Esterházy Imre a vallási és kulturális célokra két millió forintnál többet áldozott. Műérzékét Donner nevével együtt mindenkor meg fogja őrizni a magyar műtörténelem, amely például a pozsonyi Márton szobrot Donner legnagyobb alkotásának, gróf Esterházy Imre bőkezűségéből létrejött remekműnek tekinti. Grófi címere városunkban is látható, ott van a barátok templomán az Iskola utcai kapu fölött, mert ő volt az, ki a templom megépítését nagy anyagi segítéssel lehetővé tette.