Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

III. Székesfehérvári céhlevél, a céhek története Székesfehérvárott 1692-1840

hogy 1692. szeptember 13-án Esterházy Pál nádor Fejér vármegyé­hez pecsétes levelet küldött, amelyben ezt írja: „Mivel Eő Felsége egyá­tallyában nem akarja, hogy az újonnan Eő Felsége fegyvere által nyert vármegyékben valamely pápista hitön kívül való tisztviselő legyen, mert midőn felülnevezett Kegyelmes Urunk Eő Felsége ezen vármegyének fő­ispánságát az mi Gábor fiúnknak (alias: Esterházy) méltóztatott volt conferálnf magunknak megmondotta, hogy más hitön való tisztviselőt az vármegyében ne szenvedgyünk." A csizmadiák első céhszabályait 1695. évi január 14-én, második céhszabályzatukat 1738. évi február 25-én hirdette ki a városi belső ta­nács. A szabályzatokat a következőkben ismertetjük. „1. §. A mely Csizmadia Mesterré akar lenni, és magát ezen böcsüle­tes Czéhben be adni, szükséges, hogy az előtt három Esztendeig bö­csületes Czéhbéli Mestereknél Legényül szolgált, és a Mesterséget gya­korolta légyen, az után pedig magát a' böcsületes Czéhnél megjelentvén, szolgáljon Mester Esztendőt a Mesterek között a' végre, hogy meg is­mertessék, méltóé a' Nemes Városnak Purgerei közé, és az utan a bö­csületes Czében való bé vételére, ez meg lévén, fél Czéhre bé alhat a' Mesterek köziben. 2. §. Szükséges hogy a Czéh, és egyéb csizmazia Mesterek előtt ma­ga Nemzetség, és Tanuló Leveleit producalja, és Mesterségének meg mu­tatásában kérjen egy napot a' Mesterektül, mely napon a Mester Da­rabot, az az egy pár kapczát, és egy par Papucsot el készétsen, és ha a Mesterséget helén hadjak a' Mesterek, tegyen le a böcsületes Czéhnek egy Arant, és magok között Mivet adjanak néki a Mesterek. 3. §. A Mester Darabnak el készítésére néki a' böcsületes Czéhtül rendelt napon karmazinbul meg készétvén emiétett Mester Darabot, azt a böcsületes Czéh eleiben terjesze, mely meg vizsgaitatván, ha helén ha­gyattatik a Mesterektül, készéttessen egy Ebédet, és a böcsületes Czéh­nek közönséges hasznára tegyen le Harmincz forintot, egy pár szövét­nékel együtt, hogy ha pedig jelentet Mester Darabja helesnek nem talál­tatik, érdeme szerént meg bűntettessék. 4. §. Ezt véghez vévén, ha a' Mesterek tapasztalják, hogy jámborul ki tanulta a Mesterséget, be vetessék a' tőb Mesterek köziben, és a tőb Mesterekel minden Terheket egy éránt viselle, és egyéb böcsületes Mes­ter Emberek rendi s módja szerént magát jámborul tárcsa, mert egyéb eránt méglen ezen Punctumokban foglalt Dolgoknak hátra maradás nél­kül meg nem felel, és mind ezeket be nem tellesiti, Mesterséget ne űzhes­sen, se tanuló Inast, se Mester Legént ne tarthasson.

Next

/
Thumbnails
Contents