Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

XI. A 18. század költői Székesfehérvárott

Patrem. Bizonyára megkapó szépsége miatt másolta le gyűjteményébe ezt a verset, mely a latin vallásos költészet igazgyöngye. Kreskay latin nyelvű költészetének negyedik könyve alkotja ezen második kötet folytatását, és a bevezető lapon ez áll: Continet odas. Öszszesen huszonhét verset találunk a könyvben, és ezen verseknek mindegyike a klasszikus szelleméből táplálkozik. Molnár Elekhez írt ódájában benső barátját üdvözli névnapjának és szerzetesi fogadalmának évforduló ünnepén, hasonlóképp magas szárnyalással, költői lendülettel köszönti Sellyei Nagy Ignácot, Székesfehérvár első püspökét, midőn állását 1777-ben elfoglalta; gróf Nádasdy Ferenc horvát bánt, midőn ennek hasonló nevű fia 1797-ben Fejér vármegye főispánja lett, továbbá gróf Esterházy Pál veszprémi püspököt, Hannelik Krizoszton piarista írót és költőt, gróf Haller József'nagyváradi főigazgatót, gróf Károlyi Antak, gróf Károlyi Józsefet, Gindl Gáspárt, a pálosok tartományának főnökét és Simonchits Imre piaristát. Mindegyik ódája költői lélekről tesz tanúságot, de a sok közül csupán hatnál jegyzi meg Kreskay, hogy typis édita, mert a többi nem jelent meg nyomtatásban, azokat csak kéziratából ismerjük. Fölhasznált azután egyes kiválóbb alkalmakat is, hogy azoknak eseményeit ünnepi ódával örökítse meg. 1780. június 25-én például a budai egyetem fölavató ünnepére írt verset. Egyik ódájában az ifjúsághoz fordul, és arról ad oktatást, hogy a fiatal kor ne törekedjék olyan állásokra és kitüntetésekre, amelyek nem illetik meg őt; egy másik versben pedig Magyarország sok és régi küzdelmeiről szól, amelyek végre békét teremtettek. Lelke mélyéből óhajtja, hogy ez a béke tartós legyen, majd megrója a budai polgárságot, hogy a jogászok ellen fegyvert akar fogni, és így, legalább kicsiben, a békét zavarja. Alkalmi ódáiban megemlékezik a nagy szárazságról, a porosz háborúra szükséges katonaszedésről, az anyák tépő fájdalmáról, midőn fiaikat a csatatérre hurcolják. Vallásos költeményei közül négyet találunk a kéziratos könyvben, éspedig: In paschate, In natali Domini; beatissimam virginem Mariam, és egy költői elmélkedést Jeremiás ezen mondása fölött: Quomodo conversa es in pravum vines aliéna! Valamennyi között legszebb a harmadik, melyben a vallásos és költői lélek mélységével hódol Szűz Máriának. Kreskay Imre magyar verseinek kéziratos könyve, amelyet áttanulmányoztam, negyedrét alakú bőrbe kötött könyv, hátán ezen megfakult nyomással: Versek, címe pedig az első lapon a következő: Barátságos mulatozások versekben, írta Kreskay Imre, Első Remete Szent Pál Rendéből, Pesten 1779.