Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

13. Hollós Máyás 1458-1490

eket, akik közel akartak lenni a királyhoz, a megszabott sorba rendelték, hogy a fejedelmek és a fejedelmi követek előtt foglalják el a helyüket. A templomba érkezvén, a király a tegnapi székre ült, közelében volt a nápolyi király fia, utána következtek ugyanezen király követei, a velenceieket pedig az utolsó sorba szorították. Nem sokkal később megjött a királyné fényes és ragyogó öltözetében, a magyar király anyjával és nagyszámú udvarhölgyeivel. A templomban a szentély főoltárához vezették. A királyné tegnapi helyét, a király jobb oldalán, de alantabb, a boszniai király foglalta el, aki aranyszálakkal szőtt és gyöngyökkel ékesített palástban volt, e fölé pedig vállas mentét öltött, amelyen ötszáz gyémánt és igen sok drágakő ragyogott, és az aranynak súlya 35 fontot tett ki. A király után Kristóf bajor fejedelem, ezután a pfalzi és a szász választóknak, Ottó és Lajos bajor hercegnek követei, ezeken túl pedig igen sok főúr és főispán állottak. Ezen ragyogó társaság közé négy érsek, püspök és prépost vonult be, az egyházi szertartáshoz gyönyörű ruhákba öltözötten. A veszprémi püspök mondotta a misét igen nagyszámú segédlettel. Midőn a mise az Agnusig jutott, a királynét az oltárhoz vezették. A függöny előtt levetvén felső ruháját, arany palástot öltött magára, amely a vállon és a karokon nyitva volt, mezítelen testét mutatá, majd arannyal szőtt vörös kendőt terítettek rá. Ezalatt a boszniai király az aranyalmával és a jogarral a jegyes király elé megy, és a királyt a főoltárhoz egész a királynéig kíséri. A király és a királyné az oltárnál letérdelnek, a püspök pedig a papok egyházi énekek hangjai között fölkenik őket. És miután a királyné a szertartás szokása szerint a keresztény egyháznak hűséget esküdött, krizmával és szentelt olajjal jobb karján megkenték. Most a nádor megkérdezi a királyt, vajon akarja-e megkoronáztatni a királynét? És midőn a király igenlőleg intett, a nádor és a többi főurak a királyné fejére teszik a koronát. Eközben szakadatlanul hangzanak a trombiták, mégpedig annyira, hogy senkinek sem lehetett szavát hallani. A király a koronázási palástban és koronával visszatér székéhez, és a nápolyi király fiát, Kristóf bajor herceget sok előkelőséggel együtt lovaggá ütötte. Bevégződvén a szertartás, a király az érkezés sorrendjében, úgyszintén a királyné is lakására tért. Rövid idő múlva következett az ebéd. A királyné lakosztályában négyszögű asztal volt a szoba közepén felállítva, ettől balra pedig egy kerek asztal. A négyszögű asztalnál a király, a királyné, azután a királytól jobbra a nápolyi király fia foglaltak helyet. A kerek asztalnál a főhelyen a nápolyi érsek ült, mellette a nápolyi király követei, a másik oldalon Lajos és Ottó bajor követei étkeztek. Akik az étkezésnél felszolgáltak, grófi vagy bárói rangja volt mindanynyinak. Huszonnégy fogás volt, habár az idő rövidsége miatt nem mind tálalták föl. A lakoma után Frigyes lignitsi herceg páncél és sisakban lovagjátékot vívott egy cseh lovaggal, és mindkettő leesett lováról a dárdaütések alatt."