Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)
13. Hollós Máyás 1458-1490
13. HOLLÓS MÁTYÁS 1458-1490 Kincses Kolozsváré a dicsőség, hogy születés jogán a magyar nemzeti eszme egyik legnagyobb alakjának, Mátyás királynak ércbe öntötte szobrát az egész magyar nemzet lelkesedésének, lángoló hazafiságának örömtüzében leleplezte. Hosszú, négy évszázad óta él a magyar nép lelkében Mátyás az igazságos nagysága, amely minden közcél, minden ércnél maradóbb, mert egy egész nemzet hálás ragaszkodásának kegyelete szolgáltatja hozzá az alapot. De ma már szobrot is emelt a magyar nemzet a legmagyarabb királynak, olyat, amely méltó a király nagyságához, méltó a magyar nemzet igaz kegyeletéhez. Az ércbe öntött alak, a bástyafokon álló király képe büszkén, de egyúttal hívólag tekint: a magyar fajt, a magyar népet szólítja a Kárpátok bérceitől, a Duna és Tisza által határolt rónaságról, hogy a független magyar királyságnak e szoborban megtestesített eszméjét lélekbe írva, letűnt nagyságunknak dicső emlékeit örök időkön keresztül hirdesse. A magyar nép megérti a szobor által kifejezett eszmét, és a lélek szárnyain száll a szobor ércalakjához, hogy a néma ajak lelkesítő beszédjétől áthatva, régi dicsőségünk emlékeiből a letűnt múlt emlékei alapján a sivár jelennél szebb és boldogabb jövőt reméljen! Kolozsváré volt a születés, miénk az életnek több nyilvánulása, amely ragyogással övezi Székesfehérvár történetét. Nézzük ezen eseményeket és a Mátyás-korral összefüggő adatokat! 1464. március 29-én volt a koronázás. Ez a nap nagycsütörtökre esett, és a külföldi fejedelmek követeivel együtt Magyarország egész nemessége megjelent városunkban, hogy a nemzeti aspirációk megtestesülését, Hollós Mátyás megkoronázását fényével emelje. Frigyes császár hatszáz lovagot küldött, itt voltak a cseh országnagyok, Justinian velencei követ és a magyar papság köréből Széchy Dénes esztergomi, Várday István kalocsai érsek, Héderváry László egri, Vitéz János nagyváradi, Kaplon Miklós erdélyi, Janus Pannonius pécsi, Vetés Albert veszprémi, Debrenthei Tamás nyitrai, Ágoston győri, Vince váci, Albert csanádi, Orbán szerémi, Márk tinnini és Miklós modrusi püspök. A zászlósurak közül az egykorú leírás Országh Mihály nádort, Zápolya Imre bosnyák kormányzót, Újlaki Miklóst, Pongrácz Jánost, Palóczy László országbírót, Rozgonyi János tábornokmestert, Thuróczy Benedek főajtónállót, Pongrácz András pincemestert, Dombó Pál és Wessen László főlovászmestereket, Pankyrher András pozsonyi grófot említi. Székesegyházunkban a hetven éves Széchy Dénes érsek az elhunyt királyok sírja mellett egyházi beszéddel köszönté a királyt, aki az evangéliumra tevén kezét, megesküdött, hogy a nemzet alkotmányát, szabadságát és jogait