Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

4. Szent László és Könyves Kálmán kora 1077-1116

4. SZENT LÁSZLÓ ÉS KÖNYVES KÁLMÁN KORA 1083-ban, Szent László király uralkodása alatt, az egyház első királyunkat a szentek közé iktatta. Midőn a pápai levél a székesfehérvári sír fölbontását elrendelte, László király az ország püspökeivel, főuraival és nemeseivel városunkban tanácskozott a teendők felől, és mindenkire kötelező erejű böjtöt rendelt el három napon keresztül. A három nap elmúlásával a híres bazilikába mentek, azonban a sírt elzáró követ semmiképp sem tudták a nyílásról elhengeríteni. A legenda szerint egy Karitása nevű apáca ekkor azt mondotta a királynak, hogy a sírt csakis úgy lesznek képesek megnyitni, ha az elűzött Salamon királyt szabadon bocsátják visegrádi börtönéből. László király teljesítette ezen kívánságot, majd újabb három napi böjt után, ismét a bazilikába vonult az egész fényes gyülekezet. Az egyházi szertartások végezetével minden nehézség nélkül emelték föl most már a követ és a koporsót kinyitván, benne, miként a legenda mondja, balzsamszerű olajos víz között megtalálták a szent király csontjait. A legenda, melyet Hartvik a vallásos miszticizmus korában írt, bő részletességgel elmondja azon csodás gyógyulásokat is, melyek a sír felnyitásakor beállottak. Említ egy 12 és 7 éves béna gyermeket, akik az oltár előtt buzgó imádság után, teljes egészségüket nyerték vissza. Említi Machtilidisz grófnőt, aki messze földről vitette magát súlyos betegen a sírhoz, és rövid idő múlva meggyógyult. Sőt azt is leírja, hogy a Székesfehérvárra utazás alatt számos ember egészséges lett, és ezek hálás szívvel emeltek kőrakásokat, az ország azon részén, ahol egészségük oly váratlanul, de minden esetben hosszú imádság és elmélkedés után helyreállott. Ne bántsuk a vallásos miszticizmus emlékeit, ne fejtegessük azon csodás gyógyulások alapját, melyek az első király sírjához fűződnek. Nagy számban ismeri ezeket a mai kor más irányból is, és a természettudomány a szuggerálásban adja magyarázatukat. Ne a természettudományi alapon fejlődött orvostudomány szempontjából nézzük tehát ezen jelenségeket, hanem fogadjuk el azokat úgy, amint írva vannak, és amint szent királyunk emlékével összefüggenek. A csodás gyógyulásokon kívül még számos egyéb tünetet is említ Hartvik, melyeknek mindegyike természetfölötti, csodás fénnyel veszi körül Szent István sírjának fölbontását. Azt írja, hogy a koporsóban levő balzsamos folyadékban hiába keresték a gyűrűt, mely a szent király ujját ékesítette. László király paran-