Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

1. Honfoglalás kora 895-900 (1000)

2. A két kengyelvas, melyeknek talpa széles, lehajló szélekkel és alul középbordával formált. Szárukon az erős rozsdamarás dacára is kivehetők az élek. Fülük kerekded és nyakkal kapcsolódik a szárakhoz. Ugyanennek a sírnak melléklete volt egy csikózablya négyélű szájrudakkal és lapos karikákkal, továbbá egy négyszögű csatkarika vasból. 3. A csontváz jobb kezének ujjain három, kifelé domborodó gyűrű egymásra hajló végekkel. 4. A combcsontok között, közel a medencéhez, késpenge két darabban. 5. A csontváz bal oldalán kétélű, egyenes kard. A derék táján, kova, csiholó és késpenge. A nyakon két félgömbre szétvált csüngő. Ennek a sírnak nagy értékű tartalma a kard, amelyet igazán ritkaság gyanánt tekinthetünk. Preparálás után kiderült, hogy a kard Karoling típusú és mint ilyen, a magyar földön találtak között a nyolcadik. Ilyen kard Szent István kardja Prágában, a túrócszentmártoni, vagy bietnicai, a budapesti, a Székesfehérvár-demkóhegyi, a váci, a szécsényi, a győri, és legutóbb a mi új leletünk. A kard kétélű és egyenes pengéjének közepén széles vércsatorna húzódik. A keresztvas, bár jórészben elpusztult, nem szélesedő, hanem egyenletes. A markolatgomb lapított és egy felső kúp alakú részből, továbbá a valamivel keskenyebb talapzatból áll. A felső rész a talapzathoz csupán két oldalt van megerősítve, úgy, hogy középen a markolat egyenes folytatásában a két rész között néhány milliméternyi hézag látható. A gombon, eltérőleg az eddig ismert Karoling-kardoktól, - nincsenek cikkelyek, hanem egyenletesen emelkedik és kettős díszű fejhez hasonló képet mutat. A kard méretei: egész hossza 89,5 cm; melyből a pengére 72,8 cm, a keresztvasra 1,5, a markolatra 10 és a gombra 5,2 cm esik. A penge legnagyobb szélessége 5,5 cm, keresztvasának hossza 10,5, gombjának alapja 8,2 cm. 6. Ebben a sírban a csontváz karján színes bronz karperec, az ujjakon két, kifelé domborodó gyűrű, egymásra hajló végekkel. 7. A fül táján vastagabb bronzkarika; egy vékonyabb bronzgyűrű. 8. A csontváz mellén keresztbe fektetett karok jobbjain ketté törött, négyélű, fonott karperec kampóval és hurokkal, amely utóbbiak fölött két sodronyszál hengerded tekercset alkot. A csontváz felkarjain állatfejes karperec fehér fémből. A ujjakon pántos gyűrű, egymásra hajló végekkel és gyűrűzött szegélyhornyolással. Volt végül egy tojásdad alakú függő, fehér fémsodronyból. 9. Három sodronyból font nyakperec vörös fémből, kampóval és hurokkal, rajta vékony sodronykarika. Az ölbe hajtott kezeken a jobb karon négyrétű, fonott karperec. A bal karon sima karperec, sima sárga fémből. Végül pántos gyűrű jól kivehető középéllel. 10. A karokon sima karperecek. Egyiknek tompára vágott, vékonyodó végei egymásra hajlók, a másikéi egymást majdnem érintik. Függőtöredékek vékony bronzsodronyból.