Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)
18. Törökvilág Székesfehérvárott 1543-1601
tünk. Az orvostörténelem eddig úgy tudta, hogy a tizenhatodik század pusztító betegsége, a pestis, 1561-ben főleg Esztergom, Buda, Eger, Tolna, Kassa és Eperjes környékén dühöngött, míg Ormányi Józsa levele most már Székesfehérvárt is felemlíti. A városunkra vonatkozó igen fontos adat a következő: „Azt írhatom Kegyelmednek, hogy mostan jött egy ember, ki Fejérvárott három egész hétig kaszált és azt mongya, hogy az terek halton hal, oly fő emberek halnak meg, hogy ugyan fő terekek is siratják őket, az feleségek, pedig mindenütt az utcákon két kezek kulcsolva sírnak, rívnak rajtok." Igen érdekes a defterek között az a följegyzés, amely 1563-tól 1566-ig az adók összeírását és a megadóztatott tárgyakat tartalmazza. A defter szerint a belvárosban 15, a külső városban 78, az Ingovány városban 43 ház volt, amelynek magyar lakói adót fizettek. Külön rovat szól azután a vásárok, a papír, vászon, kendő, posztó, vas, gesztenye, sör, zsák, birkabőr, hordók adójának bevételéről, a boltok adójáról. Érdekes megemlíteni, hogy 112 bolt után 11 844 akcsét, vagyis 1974 aranyforintot fizettek évenként. Ezek a boltok leginkább a külvárosokban voltak. A jegyzék mindegyiknél a keresztnevet említi, a vezetéknév pedig állandóan: Kalmár. Felsorol végül a jegyzék a Sziget külvárosban hat mészárost, úgymint Vadász Györgyöt és Nagy Mártont, továbbá Ambrust, Gergelyt, Benedeket és Mátyást. Ennek a négynek vezetékneve következetes: Mészáros. A török uralom minden elképzelhető tárgyat megadóztatott. A defterekben található kimutatások ezért igen fontosak. Egy ilyen leltári kimutatás szerint 1566. december közepén a székesfehérvári vár hadifelszerelése ez volt: 48 különböző ágyú, 8950 ágyúgolyó, 400 mázsa lőpor, 60 mázsa ólom, 80 török, 300 magyar puska, 100 lőportartó, 7 mázsa gyapotgyutacs, 300 török, 100 magyar pajzs, 100 zsák, 5 páncéling, 200 kard, 6 nyíltartó, 521 ásó, csákány és lapát, 3 vaslámpás. Ezen utóbbiról meg kell említenem, hogy tulajdonképpen vasbögre volt, amelyben szurok és gyanta égett primitív világítással! 1564-ben királyváltás volt a magyar kézben maradt Magyarországon, Ferdinánd meghalt, helyét Miksa foglalta el. Ennek idejéből az az esemény fűződik Székesfehérvárhoz, amely kísérlet volt városunk felszabadítására. Székesfehérvár lakosai titokban követséggel fordultak gróf Salm győri várparancsnokhoz, aki 1566-ban a város segítségére indult. A török azonban 10 000 főnyi katonasággal vonult a Sóstóhoz, a Csókakőnél megtelepedett Salm gróf pedig Thury Györgyöt küldötte ki a török hadállás kipuhatolására. A vállalkozás meghiúsult, mert Salmot utasította a király, hogy a szándékba vett fegyverszünet miatt ne kezdjen ostromot. Salm visszavonul Győr alá, a székesfehérvári bég, Mahmut pedig bosszút állott városunk lakosságán, amiért a török uralom megtörésén titokban fáradoztak. Egykorú följegyzések szerint aPalotai kapunál több székesfehérvári embert kivégeztetett. Ez az első támadás meggyőzte a törököt arról, hogy Székesfehérvár bírhatásának legfőbb erőssége a vár, amely ekkor eléggé rossz karban volt. Ezért
