Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

16. A törökvilágot megelőző állapotok 1527-1543

A pálosok a mai ciszterci kolostor végén építhettek, és a műiparnak, a kéz­művességnek, úgyszintén a keresztény áhítatnak voltak hivatott művelői. A dominikánusok templomát helyrajzilag nem tudjuk megállapítani. Állítólag a tizenharmadik század elején épült, és a mohácsi vész előtt újraépítették. A Szent Ferenc rendiek székháza és temploma már 1280-ban, IV. László ural­kodása alatt épült. Helye ott volt a bazilika szomszédságában, a bástyafal köze­lében, vagyis a mai Lakatos utca táján. És ez a sok templom, a vallásos életnek annyi erőssége, mind elpusztult, de megmaradt egy, amelyről már Hollós Mátyás koránál megemlékeztünk. Meg­maradt az Anna kápolna, amely dacolt a török rombolásával, kiállotta az idők vi­harját és ma egyetlen emléke régi dicsőségünknek. Az okiratok megemlítik a veszprémi püspök palotáját is, de hogy hol feküdt, ki tudná ma már megmon­dani? A török hódoltságot megelőző idők Székesfehérvárott lévő országos hiva­talai közül, a káptalannak és a keresztesek konventjének hiteles helyét kell meg­említenünk. Itt történt minden jogügylet, amelyet az olvasó kanonok felolvasott, az őrkanonok pedig az irattárba megőrzött. Verbőczy, ezen kornak és a későbbi időknek is legnagyobb jogtudósa, így ír e két hiteles helyről: „A székesfehérvári káptalan és a székesfehérvári keresztesek háza bármiféle ügyben jogosítva van­nak egész Magyarországon és a hozzátartozó részben eljárni." Fennállott még ezen korban a pénzváltó intézet, melyről a mohácsi vészt közvetlenül megelőző évben úgy határoztak az ország rendjei, hogy Székesfe­hérvárral együtt Buda, Pest, Szeged, Kassa és Pozsony legyenek jogosítottak a réz dénárokat ezüstre beváltani. A közoktatás is virágzott végül ebben a korban és épp a város elbukásának történetéhez fűződik a székesfehérvári diákok hősiessége. Szóljunk most már azokról, akik ezen időben Székesfehérvár vezető embe­rei valának és ismertessük az akkori lakosságot. A bírói hivatalt Szigethy Tamás viselte, míg az esküdtek között Kántor Jánost, Szárazy Ferencet, Torma Benedeket, Szabó Jánost, Szabó Mihályt, Ferenczy Pétert, Bekes Jánost, László Antalt és Földes Lászlót találjuk. A bazilika prépostja, Krecsmár Lőrinc; a Szentmiklós egyházé, Bebek Imre; a keresztesek elöljárója, Dalmady Sebestyén volt. A lakosok nevét a törökországi defterek tartották fönn, amelyekben 1543 végén, 1544 első hónapjaiban ezeket találjuk: Dénes Mihály, Albert Porkoláb, Sebő János, Bódis György, Csókás György, Csonka János, Kasó Benedek, Sebő János, Kalmár Benedek, Polgár Lukács, Bod János, Malkó Péter, Sebő György, Drága Lukács, Ötvös János, Császár Antal, Bede Péter, Török Benedek, Zöld Já­nos, Deli Imre, Sebő Dénes, Kalmár János, Döbre Imre, Sebő Miklós, Dósa Imre, Kis István, Káli János, Kántor Balázs, Sebő Lőrinc, Borbás Lukács, Zékán János, Tóth Lőrinc, György Mihály, Lukács Lőrinc, Asztalos Mihály, Csebi Ferenc,

Next

/
Thumbnails
Contents