A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ugyanakkor az esztergomi vár kicsi is lehetett a feltételezhető tömeg befogadására. Az albai királyi udvarház sem volt erre a célra alkalmasabb, de a környéke az alkalmi sátortábor számára és az akkor már jelentős keresztény tömegekkel bíró Pannoniában (Dunántúlon) elfoglalt jó fekvése okán Székesfehérvár alkalmasabb is lehetett a koronázási ünnepségek lebonyolítására Esztergomnál. Érzelmi szempontból pedig István atyja és nagyatyja művét és emlékét is megtisztelte azzal, hogy a koronát, amelynek megszerzésében nekik is kiemelkedő érdemük volt, poraik felett helyezték a fejére. A nagyobbik legenda azért esik ki, mert e tekintetben nem közöl kronológiai szempontból értelmezhető adatot. Megjegyezzük, hogy a szentté avatás alátámasztását, vagy az új szent kultuszát erősíteni szándékozó legendák a katonai és államszervezői kérdéseket nem tárgyalták, ezért bennük a bolgár háborúról nem esik szó. Szent Gellért Nagyobbik Legendája meglehetően zavaros időrendi adatainak - figyelmen kívül hagyva a képtelenségeket, mint pl. Gellértnek az első keresztes hadjárat utáni évekre tett érkezését, ami egy nagyon kései átszerkesztésre vall - egy szegmense, Gellért és Mór püspök találkozása Pécsett és Pécsváradon, ugyancsak alátámaszthatja a fenti források állítását. A legenda szerint ugyanis Gellért hazánkba érkezése után közel két évig, szeptember 14-től (Szent Kereszt Felmagasztalása) június 29-ig (Szt. Péter és Pál) Pécsett a püspök vendége, utána Szent Benedek ünnepéig (a következő év március 21-ig, esetleg júl. 11-ig a Translatio S. Benedecti' napjáig) Pécsváradon tartózkodott. Ezután mutatta be a két főpap a királynak. Gellért pécsi és pécsváradi tartózkodásának az időpontját Mór pécsi püspöksége, illetve Anasztázius pécsváradi apátságának ideje határozza meg. Mór pécsi püspökségének hagyományos idejét 1Ü36-1075 közé szokás helyezni. Ennek alapja a 'Pozsonyi Évkönyvek' adata, miszerint Mór 1036ban lett püspök, illetve az a feltevés, hogy Pannonhalmát csak 996-ban alapítják. Pannonhalma alapítása lényegesen korábbi, kétségtelenül 963 elé tehető. (Vö. a 67. jegyzetünk végén említett készülő tanulmányunkkal.) Ha viszont a Pozsonyi Évkönyvekben Bompertus pécsi püspök halálozási évét - 1042-t - tekintjük 50 %-os valószínűséggel hiteles közlésnek, aki 1009-ben már pécsi püspök, akkor Mórnak vagy 1000-1008, vagy 1042 után kellett ezt a méltóságot viselnie, hiszen ugyanazon forrás szerint Bomper-