A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
Mivel Hartvik ebben a kérdésben a Kisebbik Legendát dolgozta fel, ezért az egyik oldalon annak a szövegkörnyezete adja meg a választ. A Kislegendabeli előbbi idézetünk előtt közvetlenül ez az állítás áll: »... rex ... statuit atria sanctae ecclesiae amplificare, quod et devotissime implevit. Nam ob ...« (a király... elrendelte, hogy bővítsék ki a szentegyház csarnokait.) Ezt a bővítő tevékenységet egyaránt felfoghatjuk eszmei, de fizikai értelemben is. Mivel a kijelentést konkrétan a fehérvári egyházra vonatkozó fentebb idézett hely követi, illetve a szorosan hozzá kapcsolódó szakaszban meg a falusi templomok építéséről esik szó, a szöveg logikája nagyon világos: István elrendelte a meglévő egyházak megnagyobbítását (a fehérvárit maga nagyobbította meg), illetve újak építését ott, ahol még nem voltak. (A fehérvári templomra vonatkozó rész utáni, már nem idézett legendaszakaszban.) Ha István hozta volna létre a magánkápolnát, akkor Hartvik szövegében a 'facere', 'fundare', vagy 'erige-re' igéből képzett: »in proprium capellam rex sibi retinens« helyett faciens, fundans, erigens állítmány lett volna. Hartvik a Kisebbik Legenda 'instaurare' szavát a fehérvári Szűz Mária egyház kapcsán a sokkal világosabb 'retinere' szóval adta vissza azonos környezetben. Ezzel a szócserével valójában még inkább kiemelte a Kisebbik Legenda állításának helyes tartalmát: a megújította értelmet. Gesta Hungarorum. Latin szöveg: Domanovszky Sándor krit. kiadása. = SRH. I. Bp. 1937., 172. - Magyar szöveg: Császár Mihály fordítása Bp. 1901. (Lampel R. kiad.) = István kir. emlékezete. 86. Ezt a kiadást használtuk, melyből az általunk zárójelben közölt szövegrész hiányzik. Képes Krónika. Hasonmás kiad. Bp. 1987.1. köt. fol. 41™ - Be Ilus Ibolya ford. II. köt. 12. old. - SRH. I. 315-316. az 'et precipue' Domanovszkynál 'et precique'. Gyulával és az Erdélyi Zoltánnal kapcsolatos megjegyzést Sebestyén József és sokan mások is, helytelenül értelmezték. Sebestyén eképpen értette a helyet: »Kezai szerint Keán pénzéből épült föl a bazilika, a Képes Króíiika szerint Gyula pénzéből.« ( SEBESTYÉN J.: A székesfehérvári prépostság... Századok. 192627., 378. ) A Képes Krónika azonban megkülönbözteti Gyulát és Zoltánt. Gyuláról néhány sorral előbb elmondja, hogy István őt vallási nézeteltérések miatt Magyarországra internálta családostul. Zoltánt pedig, mint fentebb olvashattuk, »a gazdag népek fölé« [értsd a bolgárok és szlovének, megj. PNP.] helyezte.