A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

postea hereditavit illas partes Transiluanas, et ideo uulgariter sic dicti sólet Erdeelui Zoltán. Erat enim ille antiquissimus, qui vixerit usque tempóra sancti regis, et ideo uoluit ipsum esse super gentes opulentas. Ex hac itaque gaza multiplia, sanctus rex Stephanus plurimum locupletatus, albensem basilicam, quam ipsefundaverat aureis altaribus, crucibus quoque et calicibus, indumentis eciam pontificialibus contextis auro purissimo ... et cetera utensilia eidem basilicae necessaria, necnon et aliis ecclesiis Dei regali donavit largitate«, azaz ama erdélyi részeket örökbirtokul kapta, ezért szokás általában Erdeelui Zoltánnak nevezni. Nagyon öreg ember volt, elélt a Szent Király idejéig, ezért tette őt a király a gazdag népek fölé. Ebből a rengeteg kincsből Szent István király nagyon meggazdagodott, a maga alapította albai bazilikát gazdagon ellátta aranyoltárokkal, keresztekkel, kelyhekkel és színaranyból szőtt, drágakövekkel kirakott főpapi öltözetekkel. ... Királyi bőkezűséggel más szükséges eszközöket is ajándékozott ennek a bazilikának, és Isten más egyházainak is.«

108 A fenti szöveget a XIV. századi krónikakopompozíció másik ágának képviselője, a Budai Krónika is szó szerint egyezően tartalmazza.

109 Végül a Tarih-i Üngürüsz tovább színezi a bazilika és a székes város alapításának okait. Különös figyelemre érdemes, hogy beszél ugyan a bazilika építésének befejezéséről, de a bolgár hadjárat utáni eseményekhez csak a vár építését köti. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a XI. század végi szerkesztés nyomait mutató szöveg magán viseli a török fordító által 1541. után eszközölt szerkesztésének jeleit, értelmezéseit és a török történetírói műfaj stílusjegyeit. Ezeket a betoldásokat a stílusjegyek alapján