A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban

és a boszniai káptalan, valamint a fehérvári keresztes konvent bizonyságai az egész országban és részein eljárhattak.

56 A boszniai káptalan ezt a hatáskört 1498-ban kapta meg, amikor törvény (12. tc.) biztosította számára, hogy bizonyságai a budai káptalan mintájára az egész országban tevékenykedhetnek. Azért kapta meg ezt a jogot, hogy ebből származó nagyobb jövedelméből helyreállítsa elpusztított egyházát.

57 A másik három intézmény esetében törvényi szabályozás híján szokásról lehetett szó, amit hosszú gyakorlat alakított ki. Hogy ennek mi lehetett az oka, arra magyarázat nem született. Hajnik Imre Fehérvár esetében feltételezte, hogy az országos hatáskör összefüggött azzal a 14. században tapasztalható jelenséggel, hogy a megyék számára tartott nádori közgyűléseken a nádori és a kirendelt királyi ember mellett a fehérvári káptalan embere járt el hiteleshelyi bizonyságként.

58 A fehérvári káptalan megbízottja többek közt jelen volt 1358-ban Vas és Sopron, 1394-ben pedig Nógrád és Hont megyék nádori közgyűlésén.

59 Ez a körülmény azonban nem lehet kielégítő magyarázat az országos hatáskörre, mert a budai káptalan vagy a fehérvári keresztes konvent esetében nem alkalmazható. Olyan magyarázat kell, amelyik egyformán érvényes mindhárom országos hatáskörű intézményre. Nevezetesen, hogy mindegyik hiteleshely a világi kormányzás központjával: az ország közepének (medium regni) nevezett területen fekvő Fehérvárral, illetve Budával, a két kedvező adottságú településsel állt szoros kapcsolatban.

60 Ennek a sajátos fekvésnek köszönhetően születtek a különös, az egész országra kiterjedő feladatok. IV. Béla király 1249-ben úgy nyilatkozott, hogy Szoboszló fia Péter özvegyének végrendelkezését akkor erősíti meg, ha arról az esztergomi, a fehérvári, az egri vagy a budai káptalan oklevelét neki bemutatják. Az özvegy adományát végül a fehérvári káptalan foglalta írásba, s a király azt erősítette meg.

61 A négy hiteleshely közül három