A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár
szólva, megjegyzi: „A német birodalom őrjöngése (rabies Theutonici regni) mérhetetlenül megnőtt." 31 Nevezetes érv a szóban forgó magyar krónikarész kortársi, 11. századi szerzőtől való eredete mellett az a már Domanovszky Sándortól megállapított körülmény, hogy a krónikás az altaichi évkönyv előadását 1046-on túl nem aknázta ki, nem használta forrásul. Az 1046 utáni szövegpárhuzamok hiányán túl az is emellett szól, hogy a krónika Gebhardt regensburgi püspököt az 1050-es években III. Henrik császár frater-ének nevezi; az évkönyv a püspököt 1055-ben III. Henrik patruus-ának írja, 1036-ban pedig az akkor uralkodó II. Konrád fráterének. Ez arra vall, hogy a krónikás a püspököt, az 1036. évi annalesadat alapján teszi meg III. Henrik frater-ének. 32 Minden okunk megvan a kifejtettek alapján arra, hogy a Péter királlyal és kegyenceivel szembeforduló hazai „idegenellenességet" all. századi magyarországi politikai és jogi gondolkodás lényeges elemének, krónikás megörökítését pedig a legkorábbi gesta-szerkesztés részének tekintsük. Annál inkább ezt kell tennünk, mert a Péter önkényes jogalkotásával való szembefordulást és vele szemben az „atyai törvényekhez", vagyis Istvánéhoz való visszatérést a kortársi külföldi források: az Altaichi Évkönyv és Manegoldus igazolják. A pogány magyarságot Szent István nagyobb és kisebb legendája - leszármazottai megtérésével együtt - bibliai mércével méri, Isten ítéletének végrehajtóiként, rájuk a „maradék" teológiáját alkalmazva. A magyarság pogány korszakának mértéktelen becsmérlését sem a legendákban, sem a krónikákban nem találjuk, mint ahogyan a kettős Szkítia-képet sem. A magyarság 11. századi, bibliai alapvetésű néptudatát a Magyarországon akkor tevékenykedő hazai és külföldi eredetű papság dolgozta ki, és lelkipásztori munkájával terjeszthette el a hívek között. Ennek megléte elemezhető ki a Kálmán-kori eredetű gesta-folytatás-
