A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

1397. évi esztergomi visitatioban említett exempt egyházak lajstromának két kora újkori, Oláh Miklós és Pázmány Péter féle felújítása. Ez az exemptio, mint jeleztük, a keresztelőegyházra és annak minden kápolnájára egyaránt vonatkozott. Következésképpen a fehérvári fejedelmi udvarház magánkápolnája ugyanezen a címen volt exempta capella, és ez az exemptio lett a későbbi bazilika kiemelésének egyházjogi alapjává. III. A FEHÉRVÁRI KIRÁLYI BAZILIKA EGYHÁZJOGI HELYZETE AZ ALAPÍTÁS KORÁBAN A fehérvári királyi bazilika korai időszakára vonatkozó forrásokat mindmáig a legteljesebben Sebestyén József 1926-ban napvilágot látott, felette szerényen hivatkozott alapvető tanulmánya foglalta öszsze.

83 A bazilika egyházjogi helyzetét érintő, forrásokra alapozott - főként a XVIII. és XIX. század fordulója óta keletkező - irodalom a hasznosítható kiváltságok szemszögéből vizsgálta a kérdést. A későbbi, a millennium táján és azóta alkotó szerzők pedig inkább csak érintették, de nem elemezték a bazilika kezdeti korszakának kérdé" seit.

84 Következésképpen a XII. század második felében rögzült kiváltságokat megelőző korszakkal érdemben alig valaki foglalkozott. Újabb szempontokat egyedül Györffy György és Mezey László fűzött az általunk vizsgált korai korszakhoz.

85 Tanulmányunk utolsó fejezetében a székesfehérvári bazilika korai korszakának egyházjogi helyzetével kívánunk bővebben foglalkozni. Emiatt szükségesnek látjuk a hazai szakirodalomból átvett »bazilika« fogalmának körülírását, a korai korszak időbeli határainak megállapítását és a vizsgálandó kánonjogi témák meghatározását.