A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ekkor azonban még a püspökség székhelyén egy diakónus foglalkozott az összes vidéki archipresbyter irányításával. (Ezt az archipresbytert nem szabad összetéveszteni a székesegyházi archipresbyter intézményével, akinek egészen más feladatai voltak. - Lásd a II. szakasz elejét és a 65. jegyzetünket is.) A hívek növekvő számával azonban a várkerületekben (nálunk ispánságokban) már nem volt elegendő egy vidéki archipresbyter, s ekkor jött létre a helyi helyzetnek megfelelő pillanatban az archidiaconus-főesperes intézménye. Az archidiaconus-főesperesek alatt a várkerület több pontján működő vidéki archipresbyterek nevének vicearchidiaconus-ra történt helyesbítésével jött létre az esperesi intézmény. Következésképpen az archidiaconusok rendes körülmények közt nem laktak a püspöki székhelyen kívül. Nem költöztek oda be, csupán a vidéki archipresbyterek számának növekedésével, az őket felügyelő diakónusok száma nőtt meg. Tehát ennek megfelelően kapták meg ma ismert nevüket. (Megjegyezzük, hogy a Tridentinum után már a főesperesek sem tartózkodnak szükségszerűen a püspöki székhelyen, kivéve, ha a korábbi helyi egyházi igazgatást nem fejlesztették tovább.) További irodalom a 65. jegyzet végén. TF. II. 372. - Krj. II-4.4212. Borsa Iván 1299-re datálja az oklevelet - FEJÉR, G.: CD. IX-7. 709. (Teljes szöveg.) - KÁROLY: Fejér vm. II. 691. (Teljes szöveg.) GUTHEIL J.: Árpád-kori Veszprém. 312. (Regeszta.) Nagy Szent Gergely rendelkezését lásd c. 52. C. XVI. q. 1. » Apostolica auctoritas a iurisdictione archiepiscopi episcopos valet eximere«. C XVI. az egész q. 5. Később egy másik tanulmányban kívánunk foglalkozni a székesfehérvári bazilika felszentelésének és első kiváltságainak kánonjogi vetületeivel, ami már meghaladná e dolgozat kereteit.