A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A plébánia, azaz a keresztelőegyház joga a saját területén szintén kizárólagos volt. Az elvet már az 593. évi toledói zsinat mondta ki, s Burchardus (9657-1025), Szent István kortársa, a jeles joggyűjteményszerkesztő is felvette a német-római térségben hatályos gyűjteményébe, amelyet sokan Brocardus néven emlegetnek, ahonnan Gratianus is átvette: A rendelkezésből nyilvánvalóan kiderül, hogy a székesfehérvári bazilika eredeti jogállása, tekintettel a létező keresztelőegyházra, egyszerűen kápolna volt. 123 A fehérvári Szent Péter és Pál keresztelőegyház naturalis - természetes exempt voltának igazolása után ebben a tanulmányban is - legalább röviden - érintenünk kell a kérdést, honnan igazgatta a veszprémi püspök vidéki archipresbytere (vicearchidiakonusa) az új egyházmegye albai [főjesperességét? Az eddigiekből ugyanis nyilvánvaló, hogy nem oszthatjuk Mezey László ama - más összefüggésben fentebb már említett - véleményét, amely szerint a veszprémi püspökség későbbi székesfehérvári főesperessége előzményének élén, az Albensis Civitasban működő egyház papja állt: »kétségkívül annak a presbyternek, majd archipresby térnek az utó»Plures baptismales ecclesiae in una terminatione esse non possunt, sed una tantummodo cum suis capellis. Et si contentio fuerit de terminatione duarum matricum, plèbes utrarumque discernant, & si non convenerint, lis Dei iuditio discernatur.« »Egyazon határon belül két keresztelőegyház nem lehet, hanem csak egy, a kápolnáival És ha viszály lenne két anyaegyház közt a határokról, a két plébánia népei különítsék el, ha pedig nem tudnának megállapodni, a vitát döntse el Istenítélet.« 122
